Novák Katalin felszólalása szerint a régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani. A béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.

A plenáris ülésen a magyar köztársasági elnök mellett Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, Klaus Johannis román köztársasági elnök, Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök, Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Rumen Radev bolgár elnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Alar Karis észt elnök szólalt fel.

Novák Katalin emlékeztetett: Magyarország menedéket ad az Ukrajnából menekülő embereknek, erős humanitárius és orvosi támogatással van jelen a helyszínen is a bajba jutott szomszéd országban.

Meglátása szerint 2022. február 24. óta a helyzet világossá teszi, hogy

minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A NATO, a közös védelmi szövetség pedig egyértelműen a megfelelő keret, amelyben hatékony az együttműködés.

Hozzátette: alapvető érdekünk, hogy tovább erősítsük a NATO keleti szárnyát, s ezt Magyarország teljes mértékben támogatja. EU-tagállamként, különösen a B9-en belül arra is koncentrálni kell, hogy növeljük saját katonai képességeink szintjét. Novák Katalin kiemelte: bízik abban is, hogy Svédország és Finnország hamarosan NATO-taggá válik.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: Joe Biden amerikai elnök jelenléte a B9 találkozón nagyszerű lehetőség arra, hogy újra megerősítsük a béke iránti közös elkötelezettségünket. Felhívta a figyelmet továbbá az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak védelmének fontosságára. Ebben a kérdésben sokat kell tennie egy olyan országnak, amely arra törekszik, hogy az Európai Unió tagja legyen.

Hozzátette: szerdán találkozott a varsói érsekkel, és meglátogatta Stefan Wyszynski bíboros sírját is. Azért ment éppen ezen a napon, hamvazószerdán a bíboros sírjához, mert közös példaképünk a kommunizmus és a szovjetek elleni harcban, és a néhai bíboros is azt mondta, hogy békére és körültekintésre van szükség.

Joe Biden: az 5. cikk sérthetetlen

Szent és sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikke - hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján. Biden felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg. "Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk" - utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb.

"Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik" - fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez. Szentnek és sérthetetlennek nevezte a kollektív védelemről szóló 5. cikket, mely - mint mondta - elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt.

A NATO elrettentő képességeinek további fejlesztését szorgalmazva, Biden hangsúlyozta: nemcsak Ukrajna szabadságáról, hanem annál általánosabban felfogott szabadságról is van szó.

Biden és Stoltenberg a csúcstalálkozó különvendégei voltak. Biden a hétfő este kezdődött lengyelországi látogatása zárónapján vett részt a B9 csúcstalálkozóján. Az értekezlet szervezőiként a B9 soros elnökségét képviselő Zuzana Caputová szlovák elnök, valamint Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök szólalt fel.

Caputová "az eddiginél is erősebb transzatlanti egység bizonyítékának" nevezte Biden varsói jelenlétét.

Iohannis, aláhúzva Ukrajna támogatásának és a NATO keleti szárnya további erősítésének fontosságát, elmondta: Oroszország "agresszív módon viselkedik", ez szerinte nemcsak Ukrajnában, hanem Moldovában és Georgiában is észlelhető.

Duda közölte: a B9-es varsói találkozó célja a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcsértekezlet előtti egyeztetés, mely lehetséges közös lépésekről, Ukrajna támogatásának további módozatairól szól.

Közös nyilatkozat

A Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán - áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok szerdai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatban.

A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő "legkomolyabb és közvetlen" fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték: a NATO "határozottan, egységes és felelősségteljes módon" reagált Ukrajna orosz megtámadására.

Hangsúlyozták, hogy a NATO védelmi szövetség, és az euroatlanti biztonság alappillérének nevezték a kollektív védelemről szóló 5. cikket. Kifejezték szándékukat, hogy a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt erősíteni fogják "elrettentő és védelmi pozícióikat a teljes keleti szárnyon a Balti-tengertől a Fekete-tengerig".

Leszögezték továbbá: várják Finnország és Svédország gyors NATO-csatlakozását.

A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták a nyilatkozatban Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, "amíg erre szükség lesz". Az Ukrajnában elkövetett háborús bűntettekért felelős személyeket felelősségre fogják vonni. Kifejezték eltökéltségüket az Oroszországra helyezett nemzetközi nyomás fenntartására,

és elítélték mindazon államokat - közülük egyedül Fehéroroszországot nevezték meg -, amelyek "aktív módon elősegítik az Ukrajnával szembeni orosz támadó háborút".

Határozott támogatásukat fejezték ki Ukrajna euroatlanti törekvései iránt, és készségüket nyilvánították az olyan, a "Kreml destabilizáló és káros befolyásának kitett" partnerekkel folytatott közeli együttműködésre, mint amilyen Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina.

Aláhúzták az euroatlanti egységet, és bejelentették: folytatják erőfeszítéseiket a béke, a biztonság és a stabilitás előmozdítására az egész euroatlanti térségben.