A volt államfő a közmédiának adott interjúban hangsúlyozta: a vízválság kezelése azért is különösen fontos, mert a tudományos értékelések szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érzékeli az emberiség. Fontos a megelőzés, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás, illetve a természetes vizek szennyezésének megállítása, de ma már legalább annyira fontossá vált az alkalmazkodás is - mutatott rá. Hangsúlyozta: a már nem visszafordítható, vagyis megváltozott helyzethez alkalmazkodnunk kell.

Az ENSZ vízügyi testülete azt vállalta magára, hogy a megelőzés és alkalmazkodás pontos cselekvési forgatókönyvének elkészítéséhez szükséges adatbázist összeállítja - tájékoztatott a volt államfő, hozzátéve: ahhoz, hogy cselekedni lehessen, tudni kell, hogy hol milyen változások következtek be.

Áder János jelezte, hogy a jövő márciusi újabb találkozón szeretnék véglegesíteni az elvégzett munka eredményét, valamint kiválasztani azokat a legfontosabb pontokat, ahol változtatást szeretnének kezdeményezni, és a remények szerint pedig ezekhez megtalálják a finanszírozókat is.

A volt államfő elmondta:

az egyik saját javaslata ebben a munkában az, hogy gyűjtsék össze a jó megoldásokat.

Nemcsak technológiai megoldásokról van szó, hanem kisebb, vagy nagyobb közösségek, vállalkozások megoldásairól, amelyeket másutt is alkalmazni lehet. Ezeket mások számára is hozzáférhetővé kellene tenni, hogy tanuljanak belőle, vagy akár saját területükön alkalmazni tudják - tette hozzá. Másik személyes javaslataként említette a vízügyi tanács munkájában, hogy legyenek úgynevezett pilot-projektek, amelyek néhány területet kiválasztva képesek bebizonyítani azt, hogy a befektetett összegek - függetlenül azok nagyságától - későbbi súlyos károktól óvhatnak meg bennünket.

A Meteorológiai Világszervezet vezetője két éve kezdeményezte a vízügyi testület felállítását azzal a céllal, hogy összekapcsolják a klímaváltozás és vízválság kérdését. A testület jövő márciusi nagyszabású tanácskozásának előkészítő ülésén vett részt és szólalt fel a korábbi magyar köztársasági elnök. Az ülést az ENSZ Közgyűlésének elnöke, Kőrösi Csaba vezette, aki Áder János elnöksége idején a köztársasági elnök hivatalában a fenntarthatósági kérdésekért felelős igazgatóságot vezette.

Fontos előteremteni a pénzt a klíma- és vízválság okozta problémák megoldására, közgazdasági számítások szerint egy dollár befektetéssel mintegy hat dollárnyi későbbi kártól tudjuk megóvni magunkat - mondta Áder János az ENSZ jövő évi vízügyi konferenciájának előkészítő tanácskozásán New York-ban.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét betöltő volt köztársasági elnök a világszervezet székházában szólalt fel. Rámutatott:

"a klíma- és vízválság már itt van, mert bár törekedtünk rá, megelőzni nem tudtuk".

Alkalmazkodni kell hozzá, ehhez globális, regionális és lokális adatokra van szükség a csapadékmennyiség változásától kezdve a felszíni vizek állapotának a felmérésén keresztül a hálózati veszteségek rögzítéséig, hogy látható legyen, mekkora a baj, mit kell tenni és ahhoz mekkora erőforrásra van szükség - közölte.

Úgy vélte:

a problémákat meg lehet oldani, a tudás és a technológia megvan hozzá, kérdés, elő tudjuk-e teremteni azokat a forrásokat,

amelyek ezt a szándékot tényleges politikai gazdasági cselekvéssé transzformálják.

Javasolta, készüljön egy "B" terv arra az esetre, ha a szükséges összeg "nem jön össze". Ez olyan pilot-projektek megvalósítását jelentené, amelyek bemutatnák, van értelme a változásnak, van értelme ilyen beruházásoknak.

Áder János példaként hozta fel a szennyvíztisztítás megoldását az afrikai országokban, ahol ma a szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül a természetbe, és ez súlyos környezeti, gazdasági, társadalmi, szociális, egészségügyi problémákat idéz elő.

Az egynapos tanácskozás előtt, hétfőn munkareggeli keretében a közgyűlési elnök, az előkészítő ülés magas rangú résztvevői, köztük Áder János, egyeztettek a meghívott állandó ENSZ képviseletek vezetőivel arról, hogy miként lehet beemelni - többek között - a víz és katasztrófák kérdését, a víz- és klímaügyek összekapcsolását, illetve az adatokra alapozott döntéshozatal fontosságát a jövő évi Vízügyi konferencia programjába.

Ezután még hétfőn a volt köztársasági elnök felszólalt a vízügyi konferencia nem állami szereplőkkel tartandó előkészítő konzultációján.