Infostart.hu
eur:
366.95
usd:
327.46
bux:
142251.07
2026. október 26. hétfő Dömötör
Nyitókép: Unsplash.com

Krízisforgatókönyvekkel készül a téli hónapokra az Európai Bizottság

Az ukrajnai háború fejleményei nyomán az Európai Unió területén belül is áramkimaradásokra és egyéb veszélyhelyzetekre készül a tél folyamán az Európai Bizottság.

Janez Lenarčič humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos a német Focus hírmagazinnak nyilatkozva közölte, hogy az Európai Uniónak van forgatókönyve a krízishelyzetekre: ha csak kevés tagállamot érintene mondjuk egy áramszünet, az egyes tagállamok saját tartalékaikból segíthetik a szükséget szenvedőket – írja a Hirado.hu.

Elmondása szerint abban az esetben, ha egyidejűleg nagyszámú országot sújtana áramhiány, úgy az Európai Bizottság stratégiai tartalékából lehetne fedezni a szükségleteket.

„A stratégiai tartalékból nem csak a hiányzó energiát lehetne pótolni, ide tartoznak az olyan, válsághelyzetekben nagy segítséget jelentő, fontos eszközök, mint generátorok, vízszivattyúk, egészségügyi felszerelések vagy gyógyszerek” – tette hozzá nyugtatólag Lenarčič.

„Már a koronavírus-járvány kapcsán megtanultuk, hogy nem várhatunk a válság bekövetkeztéig, ezért megpróbáljuk megjósolni a jövőbeli kríziseket” – fogalmazott az uniós biztos.

Hangsúlyozta, hogy az erdőtüzek, árvizek, földrengések és hasonló akut krízishelyzetek esetén az EU polgári védelmi programján keresztül a közösség összes tagállama, de a világ többi országa is kérhet segítséget.

A program irányításáért is felelős biztos közlése szerint sürgős esetben nagyon hamar, akár 1-2 napon belül eljuthat a segítség az arra rászorulókhoz.

Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×