Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
330.42
bux:
146157.02
2026. november 13. péntek Szilvia
Andrzej Duda lengyel elnök sajtóértekezletet tart a varsói elnöki palotában 2021. december 27-én, miután megvétózta a külföldi részesedésű média működéséről szóló törvény módosítását.  A  december 17-én a szejmben megszavazott törvénymódosítás szerint a külföldi cégek akkor kaphatnának médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli jogi személyek részesedése bennük nem haladja meg a 49 százalékot.
Nyitókép: MTI/PAP/Andrzej Lange

A lengyel elnök elmondta, hogyan kell befejeződnie a háborúnak

Ukrajnának vissza kell szereznie a Krím félszigetet, Oroszországot ki kell szorítani az összes megszállt területről – jelentette ki Andrzej Duda szerda hajnalban a délkelet-lengyelországi Przemyslben, miután visszatért kijevi látogatásáról.

A przemysli vasúti pályaudvaron megtartott sajtóértekezleten Duda beszámolt a Krími Platform elnevezésű kezdeményezés második csúcstalálkozójáról, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt vett részt Kijevben, és amelyhez – mint Duda elmondta – online formában több ország vezetője is csatlakozott.

„A Krímet vissza kell adni Ukrajnának, Oroszország sérti a nemzetközi jogot, brutális, minden elvet sértő orosz támadásról van szó” – hangsúlyozta a lengyel elnök a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt félsziget, valamint az ukrajnai háború jelenlegi, február 24-én megkezdődött szakasza kapcsán.

A háborúnak Duda szerint azzal kell befejeződnie, hogy „Oroszországot kiszorítják az összes megszállt területről, Ukrajna pedig újból normálisan működik a nemzetközileg elismert határain belül”.

„Csak ez garantálja a jövőben a békét”

– tette hozzá az államfő. Aláhúzta: Ukrajnának nemcsak humanitárius segítségre van szüksége, hanem „katonai erőre is, felszerelésre, amely lehetővé teszi az ország hatékony védelmét”. Felszólította a nemzetközi közösséget az ilyen felszerelés további szállítására. „Ez a tegnapi csúcstalálkozónak is az üzenete” – mondta.

Hangsúlyozta: Ukrajnának a legkorszerűbb, hosszú hatótávolságú fegyverekre van szüksége, amelyek lehetővé teszik azon orosz tűzérségi pozíciók elérését, amelyekről Ukrajnát támadják.

Duda szerint a legnagyobb katonai támogatást az Egyesült Államok nyújtja Ukrajnának, Lengyelország e tekintetben a második helyet foglal el.

Címlapról ajánljuk

Elárasztott utak, árokba csúszott autó, kidőlt fák – komoly pusztítást végzett az eső

Országszerte számos helyen okozott károkat a csütörtök óta tartó esőzés és az erős szél: kidőlt fák akadályozzák a közlekedést, több településen elárasztott aluljárókban rekedt autósokhoz, víz alá került épületekhez riasztották a tűzoltókat – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
EU-zászló alatt toboroznának hadsereget az európaiak – Magyarország kétharmaddal vágna bele

EU-zászló alatt toboroznának hadsereget az európaiak – Magyarország kétharmaddal vágna bele

Az unió lakosainak döntő többsége ma már saját európai hadsereget szeretne. A GLOBSEC felmérése szerint a megkérdezett uniós országokban a válaszadók 71 százaléka támogatná a közös haderőt, a legtöbben Romániában, Litvániában és Franciaországban. A kutatás azt is kimutatta, hogy az uniós válaszadók 78 százaléka a NATO mellett fejlesztené az EU saját védelmi képességeit. Közben az európaiak több mint harmada már biztonsági fenyegetésként tekint az Egyesült Államokra. Az ötlet nem új, hiszen Orbán Viktor akkori miniszterelnök már 2016-ban, Emmanuel Macron pedig 2018-ban kifejezetten javasolta az európai hadsereg létrehozását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×