Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Tüzérségi támadás miatt megsemmisült lakóház Harkivban 2022. március 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange

Az ukrán családok közel fele kettészakadt - drámai adatok munkanélküliségről, hazatérésről

Teljes munkaidőben a munkavállalók kevesebb mint negyede dolgozik.

Az ukránok 44 százaléka a háború miatt kénytelen volt ideiglenesen elválni családtagjaitól, derül ki a Rejting szociológai csoport felméréséből. A lakosság egyötöde kénytelen volt elhagyni otthonát, de döntő többségük (93 százalék) úgy tervezi, hogy a harcok végeztével visszatér - írta a kiszo.net.

Ukrajnában becslések szerint már közel tízmillióan hagyták el otthonaikat, 3,5 millióan külföldre távoztak, a többiek az ország nyugati megyéiben húzták meg magukat. Kárpátalján kétszázezernél is többen vannak azok közül, akik elmenekültek a harcok elől.

A családi otthont elhagyni kényszerülők 58 százaléka úgy tudja, rendben van a lakása. 9 százalék viszont tudja, hogy megsérült az otthona, 10 százalék pedig tisztában van azzal, hogy megsemmisült a házuk. A megkérdezettek fennmaradó hányada semmit sem tud arról, mi van a hátrahagyott ingatlanukkal, értékeikkel.

Az ukrán munkavállalók 53 százaléka állás és kereset nélkül maradt a háború kirobbanása miatt. Csupán az alkalmazottak 22 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 21 százalékuk esetében részmunkaidőre tértek át - írta továbbá a kiszo.net.

A keleti országrészben élők 74 százaléka veszítette el a munkáját. A 35 év alattiak 60 százaléka lett állástalan.

A megkérdezettek 52 százalékának nagyon romlott az anyagi helyzete, 28 százalékának kisebb mértékben, de szintén megcsappant a jövedelme, csupán 18 százaléknyian válaszolták azt, hogy a háború nem befolyásolta érdemben a financiális helyzetüket.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×