Infostart.hu
eur:
373.01
usd:
339.2
bux:
137379.77
2026. november 20. péntek Jolán
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa beszédet mond a Konferencia Európa jövőjéről – A bővítés a jövő kulcsa? című nemzetközi fórumon a Magyar Tudományos Akadémián 2021. december 6-án.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Négy alapelvvel támogatást szereztek a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásához

Várhelyi Olivér uniós biztos beszélt a zászlóshajóprojektekről is.

A nyugat-balkáni régió gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból az Európai Unióhoz (EU) tartozik, közösek a történelmi gyökerek, "egymástól függünk" - mondta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős magyar tagja egy budapesti nemzetközi konferencián.

A bővítés a jövő kulcsa? című rendezvényt, amely az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat része, az igazságügyi tárca és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezésében tartották a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

"A bővítési politika Európa stratégiai választása saját fejlődésére, ezért az unió jövője szempontjából is kulcsfontosságú, milyen együttműködést tudunk szomszédainkkal kialakítani" - hangsúlyozta a magyar bővítési biztos.

Kimozdítani a holtpontról

Várhelyi Olivér szerint az európai perspektíva a reformok, a konfliktusok utáni konszolidáció legnagyobb hajtóereje, ellenállóbb és erősebb társadalmak kiépülését hozza magával a nyugat-balkáni régióban. Hozzátette: az európai út hosszú távon gazdasági, társadalmi jólétet eredményez.

"Az EU csak akkor válhat erősebbé, ha teljes mértékben integrálja a Nyugat-Balkánt. A biztonságot, a stabilitást és a jólétet csak Európa tudja itt hosszú távon biztosítani. A Magyarország uniós csatlakozásakor, 2004-ben megfogalmazott kritériumok ma is érvényesek, ugyanakkor szükség volt arra, hogy az új Európai Bizottság prioritásként határozza meg a bővítést, mert a folyamatot ki kellett mozdítani a holtpontról" - fogalmazott Várhelyi Olivér.

A magyar biztos kiemelte, hogy négy alapelv lefektetésével sikerült visszaszerezni a nyugat-balkáni térség országaiban az EU-csatlakozás támogatását, ami tavaly lehetővé tette, hogy egyes tárgyalási fejezetekben felgyorsuljanak az egyeztetések.

"Meghatároztunk egy gazdasági és fejlesztési tervet is, amely mintegy 30 milliárd eurónyi beruhást visz a nyugat-balkáni régióba, ami egyharmada a teljes régió GDP-jének. Azt reméljük, hogy a beruházásokból további GDP-egyharmad realizálódik" - mondta.

Mint elhangzott,

a zászlóshajóprojektek közé tartozik az energiaipar, a közlekedés, a zöldebb energiaforrások megteremtése, a széles sávú, nagy teljesítményű hálózatok építése.

A biztos megjegyezte, hogy a régió hat országa közös piac létrehozását vállalta az EU felé tavaly novemberben. A régió felé meghatározott járványcsomag 3,3 milliárd euró értékű, az unió 3,3 millió adag vakcinát is biztosított a Nyugat-Balkánon élők számára.

"A Nyugat-Balkánnak a csatlakozás felgyorsítása érdekében további reformokat kell megvalósítania, elsősorban az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése, a működő piacgazdaság tekintetében" - mondta végül Várhelyi Olivér.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Még be sem durrant az igazi tél, máris csúcsmászásra készül a magyar áramrendszer

Még be sem durrant az igazi tél, máris csúcsmászásra készül a magyar áramrendszer

Európa villamosenergia-ellátásbiztonsági helyzete összességében kedvező, és a közelgő télen is kontroll alatt tartható, de több országban jelentkezhetnek ellátási kockázatok - derül ki az európai átviteli rendszerirányítók szervezetének (ENTSO-E) következő télre vonatkozó jelentéséből. A télre tervezett erőművi karbantartási leállások és az energiaigény egyaránt valamivel magasabbak a tavaly télinél, miközben a vízerőművi tározók töltöttségi szintje összességében átlag alatti, és a hagyományos erőműpark is kisebb lett. Ezzel együtt a bővülő megújuló kapacitás, az akkumulátoros energiatárolók beépített teljesítményének több mint megkétszerezése, valamint az átviteli rendszerirányítók szoros koordinációja támogatja a rendszer biztonságát. Magyarországra vonatkozóan a jelentés megállapítja, hogy várhatóan az itteni villamosenergia-rendszer is biztonságosan működik majd a téli időszakban, de az olajembargó, egy esetleges földgázválság, valamint az esetleges szélsőséges időjárási körülmények magas villamosenergia-igénnyel párosulva előre nem látható hatásokkal járhatnak - szögezik le.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×