A kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium szerdai közlése szerint az erőmű egyik reaktorának primer hűtőkörében a szokásosnál magasabb sugárzási szintet mértek ugyan, ám a radioaktivitási szint még így is a biztonságos határértéken belül maradt. A minisztérium a WeChat kínai közösségi alkalmazáson működő, hivatalos oldalán megjelent közleményében tudatta, hogy néhány üzemanyagrúd károsodása okozta a sugárzási szint megemelkedését. A tárca aláhúzta mindazonáltal: a jelenség megszokottnak számít a gyártás, szállítás, valamint az üzemanyag betöltésének szakaszaiban is. Hozzátette: az 1-es reaktor több mint 60 ezer üzemanyagrúdja közül mintegy öt darab sérült meg, vagyis kevesebb, mint a teljes készlet 0,01 százaléka, miközben a megengedett felső határ 0,25 százalék.

A CNN amerikai hírtelevízió korábban arról számolt be, hogy az atomerőművet üzemeltető francia Framatome "közvetlen radiológiai veszélyről" értesítette az amerikai energiaügyi minisztériumot, miután az illetékes kínai hatóságok megemelték a sugárzásra vonatkozó határértéket.

A kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium szerdai közleménye azt is leszögezte: a kínai atombiztonsági hivatal a sajtóhírrel ellentétben nem emelte a sugárzásra vonatkozó határértéket. Hangsúlyozta továbbá: az erőmű környékén a sugárzási szint változatlanul az egészségügyi határértéken belül van.

A kínai külügyminisztérium, valamint a Tajsan erőmű 70 százalékos többségi tulajdonosa, a China General Nuclear Power Corporation (CGN) a héten tagadta a radiológiai veszélyről szóló híreket. A Framatome hétfői közleményben a "teljesítménnyel kapcsolatos problémákról" írt, ugyanakkor szintén azt a tájékoztatást adta, hogy az elérhető adatok alapján az üzemeltetés a biztonsági határértéken belül zajlik.

A francia tervezésű, és 30 százalékban az Électricité de France francia energiaipari óriásvállalat tulajdonában álló Tajsan erőmű egyik reaktora 2018 decemberében, a másik pedig 2019 szeptemberében kezdte meg működését. Mindkettő új típusú, európai nyomottvizes reaktor.

Kína a világ egyik legnagyobb atomenergia-fogyasztója. A Nukleáris Világszövetség nevű, iparági szervezet adatai szerint az országban 50 reaktor működik és további 18 építését tervezik.