Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén elsöprő többséggel elfogadta az Európai Unió egészségügyi cselekvési programját, amely konkrét intézkedésekkel segítené elő, hogy a tagállamok egészségügyi rendszerei jobban felkészüljenek a jövőbeli válsághelyzetekre és világjárványokra.
Az 5,1 milliárd euró költségvetéssel bíró program célja, hogy segítse az unió reagálóképességét országhatárokon túlmutató népegészségügyi kockázatok esetében, megkönnyítve a tagállamok hozzáférését a szükséges gyógyszerekhez és orvosi eszközökhöz, továbbá segítse munkájuk összehangolását és az adatmegosztást. A rendelkezésre álló büdzsé legalább egyötöde a betegségmegelőzést és az egészségfejlesztést fogja szolgálni.
A program - egyebek között egy közös európai egészségügyi adattér létrehozásával - az egészségügy digitalizálása terén is előrelépést szorgalmaz. Támogatja emellett a mentális egészség javítását, a rák elleni küzdelmet és a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását egyebek között a szexuális és reproduktív egészség terén.
A programról szóló keddi plenáris vitában Tóth Edina, a Fidesz uniós parlamenti képviselője elmondta: a stratégia lehetőséget biztosít arra, hogy az unió társadalmai megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járvány okozta válságból. Felhívta a figyelmet arra: a tagállami hatáskör tiszteletben tartása mellett nagyon fontos, hogy az EU megerősítse koordinációs tevékenységét annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon fellépni bármilyen egészségügyi szükséghelyzet esetén.
"Nem szabad engedni, hogy a kudarcba fulladt vakcinabeszerzéshez hasonló lassúság jellemezze a program végrehajtását. Fontos, hogy hatékonyan támogassuk az egészségügyi és az ellátó rendszerek szükséges átalakítását, a rákellenes küzdelmet, a gyógyszerhiány okozta problémák kezelését és a digitális egészségügy fejlesztését" - emelte ki.
Ujhelyi István MSZP-S EP-képviselő felszólalásában azt emelte ki, hogy az egészségügyi csomag 5,1 milliárd eurós pénzügyi kerete immáron a tizenkétszerese annak, amennyit eddig az EU a korábbi hosszú távú költségvetéseiben erre a területre betervezett. Forradalmi áttörésnek nevezte, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakban ilyen magas összeg áll rendelkezésre a tagállami egészségügyi rendszerek felkészítésére az egészségügyi kihívásokra. Véleménye szerint azonban a tagországok egészségügyi szolgáltatásai között súlyos különbségek tapasztalhatók, amelyeket mihamarább ki kell egyenlíteni. A képviselő szerint a részben általa kidolgozott és szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciója biztosítaná azokat a minőségi kritériumokat, amelyek egyszerre garantálják a megfelelő minőségű, európai szintű ellátást és a betegbiztonságot.
"Bár a Fidesz EP-képviselői egyelőre totális harcot folytatnak a koncepció ellen, az mindenképpen pozitívum, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésein az állam- és kormányfők is egybehangzóan elkötelezték magukat az egészségügyi unió megvalósítása mellett" - jelentette ki Ujhelyi István.
Fehéroroszországban hadrendbe állította Moszkva „lelőhetetlennek” nevezett hiperszónikus rakétáit. Az Oresnyiknek a nyugati határok közelében való feltűnését azután jelentették be, hogy a Kreml szerint Ukrajna 91 drónnal támadta Putyin elnök rezidenciáját, amit Kijev tagad.
A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.
-2 °C
