Mint írták, november 30-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fegyveres kommandósai rontottak rá a kárpátaljai magyar szervezetekre: a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházára, illetve Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ungvári lakására. A felfegyverzett belügyi tisztviselők érvényes házkutatási paranccsal rendelkeztek, amelyet Ukrajna egy távoli megyéjében, Zaporizsjában állítottak ki november 23-án és szeparatizmus vádja alapján végezték a fegyveres akciót.

A képviselők rámutattak: a hétfői durva események annak az elfogadhatatlan folyamatnak a részét jelentik, melynek során az ukrán kormányzat már évek óta lábbal tiporja a nemzeti kisebbségi jogokat. Felhívták a figyelmet, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a magyar kormány előzőleg már az oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel kapcsolatban is tiltakozott, és előre jelezte, hogy azok a jogsértések, melyeket a nemzeti kisebbségek különböző hatóságoktól elszenvednek, durva következményekkel járhatnak. A fegyveres lerohanás mindezen atrocitások folytatása - vélekedtek.

A képviselők szerint a támadás politikai indíttatású, célja a megfélemlítés és nyomásgyakorlás volt.

Az összehangolt, rajtaütésszerű akció a magyar kisebbség legitim szervezetei ellen - tették hozzá - a sztálini totalitárius rendszer módszereit idézik, ami megengedhetetlen egy jogállamban.

"Az Európai Unió társult országában, mely számtalanszor hangoztatta az európai uniós és NATO-integrációs szándékát, elfogadhatatlan, hogy ilyen esetek megtörténjenek, ezért kezdeményezzük az Európai Parlamentben, hogy tűzzék a decemberi plenáris ülés napirendjére ennek a példátlan jogsértésnek az ügyét" - húzták alá közleményükben a képviselők.