Szijjártó Péter a NATO-külügyminiszterek videokonferencia formájában megrendezett éves találkozójáról adott tájékoztatást. Elmondta: a szövetséges országok külügyminisztereinek beszámolt arról, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában.

Kifejtette: hétfőn az ukrán titkosszolgálat "elfoglalta" a kárpátaljai magyarok politikai képviseletét ellátó Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát, a szövetség elnökének, Brenzovics Lászlónak az otthonát, a Kárpátaljai Magyar Főiskolát és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programot lebonyolító szervezet irodáit, hogy ott "agresszív módon" házkutatást tartson. A főiskola folyosóin fegyveres kommandósok álltak.

Szijjártó Péter kiemelte: a magyarok, akik megélték a kommunista diktatúrát, tudják, milyen az emberek szovjet típusú "megfélemlítése, megalázása". Ez történt hétfőn Ukrajnában,

ahol "egyértelműen a magyarok megfélemlítése és magyar gyűlölet szítása továbbra is központi kormányzati politikai szintjén van"

- mondta, hozzátéve: ha nem így lenne, "nem rúgták volna rá kommandósok az ajtót" a KMKSZ elnökére.

"Ez nyilván botrány és elfogadhatatlan a 21. században" - jelentette ki a miniszter, megjegyezve: főleg egy olyan ország részéről, amely azt állítja, hogy közelebb akar kerülni a NATO-hoz.

Szijjártó Péter a NATO külügyminisztereihez két kéréssel fordult. A szolidaritás kimutatása mellett azt, ne gyakoroljanak nyomást Magyarországra azért, hogy lemondjon a vétóról a NATO-Ukrajna tanácsülések miniszteri szintű megrendezésével kapcsolatban. A hétfőn történt házkutatásokra utalva azt mondta, ilyen események után senki nem várhat el gesztust.

A miniszter ezzel összefüggésben azt is elmondta, hogy az Európai Unió külügyminiszterei jövő hétfőn Brüsszelben üléseznek, és ott is fel fogja vetni ezt az ügyet,

azt kéri majd a kollégáktól, hogy "valljanak színt" ebben a kérdésben, és mutassák ki szolidaritásukat.

A NATO-tagországok külügyminisztereinek keddi találkozóján Szijjártó Péter a Nyugat-Balkánra is kitért. A miniszter szerint az Európai Unió (EU) példát vehetne a NATO-ról, amely már három nyugat-balkáni országot vett fel a szövetségbe, ami nagyban hozzájárult a regionális biztonság megerősítéséhez. Hozzátette: Magyarország továbbra is segíti azokat a nyugat-balkáni országokat, amelyek még nem tagjai sem az EU-nak, sem a NATO-nak.

Magyarország Koszovóban 407-re növelte a békefenntartó műveletben részt vevő katonái számát. Ennek elismeréseként jövőre Magyarország adja a koszovói békefenntartó erők, a KFOR parancsnokát, ami nagy elismerés - mondta a miniszter.

Szarajevóban a magyar nagykövet látja el a NATO-kapcsolattartó feladatát. Emellett a bosnyák kormány mellé egy NATO-integrációs szakértőt is delegált a magyar kormány - közölte.

Szijjártó Péter kiemelte: a Nyugat-Balkán egyik nagyon fontos kihívása az illegális migráció, ezért Magyarország továbbra is fenntartja hozzájárulását azon NATO-műveletekhez, amelyek a helyi viszonyok stabilizálásával segítenek az Európába irányuló migrációs nyomás megfékezésében. Így az afganisztáni missziót 67, az iraki misszió pedig 135 katonával továbbra is fenntartja Magyarország - mondta a külügyminiszter.