Az ifo kutatásában részt vevő gyárak mintegy 5,8 százaléka közölte, hogy szeptemberben csökkentette a munkaidőt annak érdekében, hogy elkerülje a csoportos létszámleépítéseket. Júniusban még csak 3,8 százalékra rúgott ez az arány. A szeptemberihez hasonló értéket legutóbb 2012-13-ban, a pénzügyi válság után mértek, amikor százezer munkás dolgozott a gyárakban rövidített munkaidőben.

A megkérdezett vállalatok 12,4 százaléka jelezte, hogy a következő három hónapban szándékában áll alkalmazni ezt a munkaszervezési eszközt.

Júniusban 8,5 százalék volt ez az arány.

A német gazdaság 0,1 százalékkal zsugorodott április-júniusban az előző negyedévhez képest, és félő, hogy a harmadik negyedévben is csökkent a gazdaság teljesítménye.

Túlnyomórészt az exportfüggő feldolgozóipari vállalatok kerültek bajba a világgazdasági növekedés lassulása miatt. A kereskedelmi háborúk és a Nagy-Britannia európai uniós tagságágának megszűnésével (Brexit) kapcsolatos bizonytalanságok mind kedvezőtlenül hatnak a német kivitelre.

A feldolgozóipari vállalatok a csökkentett munkaidő alkalmazásának révén kerülik el, hogy le kelljen építeniük munkavállalókat a kapacitások alacsony kihasználtsága miatt. A kormány részben kifizeti a munkavállalóknak a munkaidő csökkenése miatt kieső bérjövedelmüket.

Augusztusban emelkedett a munkanélküliség Németországban, erősítve azokat a félelmeket, hogy a feldolgozóipar mélyülő recessziója átgyűrűzik a szolgáltató szektorba.

Az Angela Merkel vezette jobbközép kormány mindeddig ellenállt azoknak a felszólításoknak, hogy adja fel fegyelmezett költségvetési politikáját és fiskális stimulusokkal támogassa a gazdaság növekedését.