Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Nyitókép: Pixabay

Több ezer hely maradt üresen az egyetemeken Horvátországban

Az állami érettségin elért "katasztrofális eredmény" is hozzájárult a helyzethez, a jelentkezők harmada bukott meg az érettségin, a legtöbben horvát nyelvből - írta a Slobodna Dalmacija.

A tudományos és felsőoktatási ügynökség (AZVO) adatai szerint a 2019/2020-as tanévre 42 ezer helyet hirdettek meg a felsőoktatási intézmények, az őszi beiratkozások után 12 ezer hely üresen maradt az ingyenes és a fizetős képzéseken.

Nyáron 24 ezer hallgató nyert felvételt valamelyik egyetemre, aminek egyik oka, hogy

a gimnazisták 79, míg a szakközépiskolások mindössze 59 százaléka tudott csak leérettségizni, így mintegy 17 ezer hely maradt betöltetlenül

a felsőfokú magán- és állami intézményekben, ami 20 százalékkal több, mint a 2018/2019-es tanévben. Ősszel további 5211 hallgató nyert felvételt a pótfelvételi eljárás keretében valamilyen felsőoktatási intézménybe, így összesen 30 ezren iratkoztak be a 2019/2020-as tanévre.

Nyolc állami egyetemen Horvátországban 6500 hallgatói hely maradt üresen, ebből a Zágrábban 3000, Splitben 700, Zárában (Zadar) 478, Dubrovnikban 254 - írta a lap. Nem jobb a helyzet a főiskolákon sem, főleg ami a magánintézményeket illeti: a nyári beiratkozás után fennmaradt 1903 szabad helyre mindössze 112 hallgató nyert felvételt, a magánegyetemeken a fennmaradt 456 helyre pedig 50. A legnagyobb diákhiánnyal a zágrábi közgazdasági egyetem küzd, de nem sokkal jobb a helyzet a bölcsészettudományi karokon és a műszaki egyetemen sem.

Horvátországban a 2010/2011-es tanévtől vezették be a központi érettségit. A főiskolai és egyetemi képzési rendszerben emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény is feltétel az egyes felsőoktatási intézményekbe jelentkezéshez. Ott ahol nem kérnek emelt szintű érettségit, horvátból, matematikából és idegen nyelvből kell vizsgázni a diákoknak.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×