Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
330.5
bux:
146155.68
2026. november 13. péntek Szilvia
Az @artempetrovich Instagram-felhasználó által közzétett videofelvételről készített képen egy repülőgép lángol a moszkvai Seremetyevói repülőtéren 2019. május 5-én. Az Aeroflot Szuhoj SSJ-100-as típusú utasszállító repülőgépén 73 utas és 6 főnyi személyzet utazott, közülük tizenhárom személy életét vesztette, több mint tíz orvosi ellátásra szorult.
Nyitókép: MTI/AP

Kiderítették, mi okozhatta a moszkvai repülőszerencsétlenséget

Az időjárási viszonyok és a személyzet hibái egyaránt hozzájárulhattak a tragédiához - értesült az orosz sajtó.

A vasárnapi szerencsétlenségben 41 ember halt meg, amikor kényszerleszállást hajtott végre és közben kigyulladt az Aeroflot SSJ-100-as utasszállítója a moszkvai Seremetyevó repülőtéren.

A gép "fekete dobozai" kiértékelésnek hivatalos eredményét várhatóan csak egy hónap múlva hozzák nyilvánosságra - a fedélzeti parametrikus adatrögzítő berendezés a tűzben súlyosan megrongálódott - de több információ a balesettel kapcsolatban már most kiszivárgott.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy miután a gép viharzónába került, a generátorban felszökött a feszültség, aminek következtében több berendezés felmondta a szolgálatot.

A gép parancsnoka ezt követően kényszerleszállási engedélyt kért, ám az ezt követő lépései nehezen magyarázhatók. Leszállás közben például gyorsított és a pálya közepén ért földet, nagy sebességgel.

Az RBK gazdasági lap azt írta, hogy a két pilóta, Gyenyisz Jevdokimov és Makszim Kuznyecov vallomásából kiderült: az utastérbeli tűz gyors terjedéséhez hozzájárult, hogy a leszállást követően nem kapcsolták ki a hajtóműveket és kinyitották az egyik ablakot. Az ugyancsak gazdasági profilú Kommerszant szerint a nyomozás vezető verziója a katasztrófával kapcsolatban az, hogy a személyzet hibázott.

Az orosz sajtóban a személyzet valószínű hibái között sorolták fel, hogy az automatika korántsem végzetes lekapcsolódása után a pilóták elhamarkodottan döntöttek a leszállás mellett, ahelyett, hogy a levegőben keringve elhasználják a fölösleges üzemanyagot. Szakértők a pilóták gyenge felkészültségének jeleként értékelték, hogy azok nem tudtak elsőre kézi vezérléssel megfelelően ráfordulni a leszállópályára. A második kísérlet során

a kerekek túlságosan keményen fogtak talajt, a gép többször megpattant, az üzemanyag-tartály megsérült és a kerozin a forró hajtóművekre fröccsent.

Kifogások merültek fel a tűzoltók helyszínre érkezésének gyorsaságával is.

A The Bell című, orosz nyelvű, független hírportál szerint a pilóták hibái az orosz polgári repülés rendszerszerű hibáira világítanak rá, arra hogy repülésbiztonsági szempontból Oroszország az afrikai országokat is alulmúlja: az IATA tavalyi adatai szerint a FÁK-országokban a sugárhajtású utasszállítók egymillió repülésére 1,19 súlyos légi incidens esett, ami a legmagasabb mutató a világon. Oroszországban 2010 óta 12 légi katasztrófa történt, amelyek közül csak kettőt okoztak kizárólag műszaki körülmények, a többi esetben az emberi tényezőé volt a főszerep.

Az Aeroflot SU-1492-es Moszkva-Murmanszk járata vasárnap este kényszerleszállást hajtott végre a seremetyjevói reptéren, ahol a leszállópályán kigyulladt. A balesetben a gépen tartózkodó 78 főnyi utasból és személyzetből 41-en életüket vesztették. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálja, hogy a tragédiát emberi , műszaki vagy időjárási tényező okozta-e.

Címlapról ajánljuk
Levegőszennyezés fűtési szezonban – az államtitkár súlyos bírságokról, a kutató a szennyező háztartások behatárolásáról beszélt

Levegőszennyezés fűtési szezonban – az államtitkár súlyos bírságokról, a kutató a szennyező háztartások behatárolásáról beszélt

Több százezer forintot is fizetnie kell annak, aki nem megfelelő anyagokkal fűt – hangsúlyozta az InfoRádióban az Élő Környezetért Felelős Minisztérium környezetvédelemért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára. Kertész-Káldosi Zsuzsanna azt is hozzátette, hogy sokszor nem a rászorultság miatt kerül erre sor. A Magyar Tudományos Akadémia és a Pannon Egyetem Levegőkémia Kutatócsoportjának vezetője, Gelencsér András vegyészmérnök szerint a helyzet évek óta nem javul.

Dobrowiecki Péter: hiába a magyar–lengyel közeledés, Donald Tuskék figyelme most máshol jár

Folyamatos a párbeszéd május óta a magyar és a lengyel miniszterek között, azonban Lengyelország külpolitikai prioritása jelenleg Nyugat-Európa, és a Baltikum is fontosabb, mint a V4-es együttműködés Donald Tusk kormányának – fejtette ki Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×