Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
328.29
bux:
142761.2
2026. október 26. hétfő Dömötör
Nyitókép: Kennedy Űrközpont

Szörnyű tragédiára emlékezik ma a világ

1986-ban ezen a napon történt a Challenger amerikai űrrepülőgép katasztrófája.

Többször is elhalasztották a fellövést a rossz időjárás miatt, végül 1986. január 28-án helyi idő szerint 11:38-kor történt meg az indítás a Kennedy Űrközpontban. A Challenger azonban 73 másodperccel a felszállás után felrobbant mintegy 15 kilométer magasan. Az űrrepülő 2349 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott, amikor az Atlanti-óceán fölött három részre szakadt.

A Challenger hétfős legénysége életét vesztette. Köztük volt egy civil utas is, egy tanárnő, Christa McAuliffe, akit pályázat útján választottak ki, és felkészítését is nagy érdeklődés kísérte. Az űrből tartott volna órákat a gyerekeknek, egyúttal népszerűsítve az űrprogramot.

A katasztrófa okait vizsgáló bizottság jelentése szerint a jobb oldali, szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta alsó és középső része közötti szigetelőgyűrű a hidegben veszített rugalmasságából, és az indítás után néhány másodperccel átégett. A folyamatosan növekvő lángcsóva 64 másodperc múlva átégette a külső üzemanyagtartályt, amely újabb nyolc másodperc múlva szétesett. A hidrogéntartály nekicsapódott a folyékony oxigént tartalmazó üzemanyagtartálynak, és a kiáramló üzemanyag robbanásszerűen elégett - ennek hatására a szerkezet három részre szakadt, és jelentős része megsemmisült. Az esemény bekövetkeztekor az irányítóközpont még csak súlyos üzemzavarról beszélt.

Az 1983-ban szolgálatba állt Challenger, a Columbia után a második amerikai űrrepülőgép volt, összesen kilencszer járt a világűrben. A NASA a baleset után leállította a programot, a hordozórakétákat és az űrsiklókat áttervezték, azok biztonsági berendezéseit tökéletesítették, illetve újakat is beépítettek. A program csak 1988 szeptemberében folytatódott.

Címlapról ajánljuk

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Hatalmas vereségbe futott bele Európa egyik legstabilabbnak hitt vezetője – Mi vezetett Aleksandar Vučić történelmi bukásához?

Hatalmas vereségbe futott bele Európa egyik legstabilabbnak hitt vezetője – Mi vezetett Aleksandar Vučić történelmi bukásához?

12 éve tartó korszak ér véget Szerbiában azután, hogy Aleksandar Vučić államfő elvesztette a vasárnapi parlamenti választásokat. Bár az elnök – mandátuma lejártának közeledtével – miniszterelnökként akart volna továbbra is hatalmon maradni, egy teljesen új kihívó, az Egyetemista Lista egy mozdulattal húzta keresztül számításait. A Vučić ellen szerveződő mozgalmat egy két évvel ezelőtti, Újvidéken történt, 16 ember életét követelő tragédia hívta életre, és azóta folyamatos nyomás alatt tartotta a korábban megdönthetetlennek tűnő rendszert. Nyugati vezetők üdvözölték az egyetemisták győzelmét, de az aligha várható, hogy Szerbia a közeljövőben integrálódna a nyugati szövetségi rendszerekbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×