New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba, melyek nem sokkal később leomlottak. A romok alatt keletkezett tüzet csak december közepére sikerült eloltani.

Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor Washingtonban a védelmi minisztérium, a Pentagon épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik, szintén eltérített gép, amelynek becsapódási célpontjául a terroristák vélhetően egy másik washingtoni épületet szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.

A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben vállalta a felelősséget.

A terrortámadásokban 2996 ember vesztette életét, köztük a 19 gépeltérítő.

Az áldozatok 90 ország állampolgárai voltak. A négy repülőgépen 246 utas és személyzet tartózkodott. A New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg, a Pentagon elleni támadás 125 emberéletet követelt.

A New York-i áldozatok közül több mint ezer ember maradványait nem sikerült azonosítani. A helyi igazságügyi orvosszakértő 2001-ben a maradványok megőrzése mellett döntött, remélve, hogy a technológiai fejlődés idővel lehetővé teszi majd az áldozatok azonosítását, az újabb eljárások segítségével 2013 óta hat áldozatot sikerült azonosítani. A DNS-vizsgálatok napjainkban is zajlanak.

A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök közvetlenül az események után sugárzott televíziós beszédében azt mondta:

"Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény" történt.

Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.

Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált "hazafias törvényt" (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak. Emellett a második világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.

A terrorcselekményt követően világszerte rendkívül megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.

Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította. Az összedőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a vízesés falának peremére felvésték a terrortámadások áldozatainak nevét. Itt minden évben megemlékezéseket tartanak, és felolvassák az áldozatok névét. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014 májusában nyílt meg.

A romba dőlt tornyok helyett egy évtized alatt új épületegyüttest húztak fel. Az első torony 2013 novemberében nyílt meg, a leglátványosabbat és leghatalmasabbat, a One World Trade Centert 2014. november 3-án adták át.

Az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas felhőkarcoló a nyugati félteke legmagasabb épülete. A harmadik, 329 méter magas felhőkarcoló betonszerkezete 2016 júniusában készült el. 2017. augusztusban visszakerült eredeti helyére a lerombolt WTC emblematikus szobra, A szféra, Fritz Koenig német művész bronzból készült alkotása.

Megtorlás

Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat, bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A terrorcselekményt kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohamed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre.

A jogi eljárás 2008 februárjában kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton. A különleges katonai bíróság hivatalosan 2012 májusában emelt vádat ellenük terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sérülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.

Az amerikai törvényhozás - Barack Obama elnök vétója ellenére - 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, így Szaúd-Arábiát is - a terrortámadások 19 elkövetője közül ugyanis 15 szaúdi állampolgár volt.

Tavaly májusban, a brüsszeli NATO-csúcs alkalmával avatták fel a NATO új központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékművét, a WTC egyik leomlott ikertornya 107. emeletének vasbeton darabját.