Visszahívják a nagyköveteket, megszakítják a légi járatokat, lezárják a szárazföldi határokat,

Katar kivonja a haderőit a jemeni háborúból, ahol a szaúdi vezetéssel folyó háborúban szorosan együttműködtek – sorolta az intézkedéseket Csicsmann László.

A Corvinus Egyetem docense elmondta: Szaúd-Arábiának kifejezetten az a célja, hogy a regionális versengésben a szaúdi álláspont győzedelmeskedjen, és közben Katart politikailag minél jobban marginalizálni. Irán pedig felajánlotta a segítségét, ami Katarnak jelenleg nem jó, hiszen éppen azzal vádolják, hogy az irániakkal kooperál.

A közel-kelet szakértő a konfliktus hátterével kapcsolatban kifejtette:

annak a vádnak, miszerint Katar a Muzulmán Testvériséget támogatja, van alapja,

hiszen 2011 után – amikor az Arab tavasz elkezdődött – Katar volt a legfőbb támogatója ennek a szervezetnek. 2013-ban pedig, amikor Egyiptomban Morszi elnököt eltávolították a hatalomból, a vezetők nagy része Katarba ment. És a Hamász egyik fő bázisa is jelenleg Katarban található.

„Ugyanakkor az a vád, amely szerint Katar lepaktált Iránnal, azért ebben a formában nem igaz,

miként az sem, hogy Katar államilag támogat bizonyos terrorista csoportokat” - emelte ki a közel-kelet szakértő.

Indoklásként elmondta: Katar próbált egy kvázi független külpolitikát fenntartani, és nem egy az egyben elfogadni azt a szaúdi álláspontot, hogy a legfőbb vetélytársaknak számító Iránnal minden kapcsolatot meg kell szakítani.

A szakértő elmondta, hogy az intézkedés az olajárra rövid távon elsősorban pszichológiai hatással lesz.

„Hasonló az Arab tavasz idején is végigsöpört. Ennek hátterében az a félelem áll, hogy a diplomáciai konfliktusnak háborús következményei lehetnek, és az, hogy az Öböl térség politikailag instabillá válhat” - indokolta Csicsmann László.

„Azt gondolom, hogy ennek a veszélye viszonylag alacsony, hiszen

egyik államnak – így Szaúd-Arábiának – sem célja, hogy háborús feszültséget generáljon”

- fogalmazott a Corvinus Egyetem docense.