Infostart.hu
eur:
381.28
usd:
326.97
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia

Nem csapott össze Fillon és Juppé

Nem értett mindenben egyet, de nem csapott össze Francois Fillon volt miniszterelnök, a francia jobboldali elnökjelölt-állító választás favoritja és kihívója, az első fordulóban második helyen végzett Alain Juppé volt kormányfő, Bordeaux jelenlegi polgármestere csütörtök este a második forduló előtti utolsó televíziós vitában.

A BFM hírtelevízió gyors felmérése szerint a tévénézők 57 százaléka Fillont találta a meggyőzőbbnek. Az Elabe közvélemény-kutatóintézet szerint a jobboldali és centrista szimpatizánsokk 71 százaléka vélte úgy, hogy a volt miniszterelnök - aki Nicolas Sarkozy államfősége idején 2007 és 2012 között öt éven vezette a kormányt - nyerte meg a vitát.

A két jobboldali politikus közel két órán át az újságírók által feltett kérdésekre két-két perces időkeretekben a lényegre koncentrálva válaszolt, mindketten ismételten részletesen kifejtették a már ismert programjukat a gazdasági kérdéseket, a bevándorlást, az abortuszt, az azonos neműek házasságát vagy a francia-orosz viszonyt illetően.

Az első fordulóban 28 százalékkal második helyen végzett, riválisánál centristábbnak tartott 71 éves Alain Juppé volt a feszültebb és türelmetlenebb, sokáig ő diktálta a ritmust, és próbálta felhívni a figyelmet azokra a pontokra, amelyekben nem ért egyet a 62 éves Francois Fillonnal, aki viszont mindent bírálatot visszautasított, s többször elítélte, hogy riválisa a három műsorvezetőhöz hasonlóan karikatúra tárgyává teszi a javaslatait.

"Ez a vita nem a megosztásról szól" - hangsúlyozta Francois Fillon, akit Juppé az elmúlt napokban azzal vádolt meg, hogy betiltaná az abortuszt, és liberális gazdasági sokkterápiát hajtana végre megválasztása esetén. "Ez a második forduló, nem harc, ugyanahhoz a politikai családhoz tartozó két ember mutatja be a programját, akiket, úgy vélem, ugyanaz az etika vezérel a közéletben" - tette hozzá Fillon.

Juppé úgy vélte, hogy a társadalombiztosítási kiadások jelentős csökkentése, amit Fillon javasol, "nem jó ötlet". A volt kormányfő szerint viszont az egészségügyi rendszer finanszírozásának egy részéből ki kell vonulnia az államnak annak érdekében, hogy az rentábilissá váljon.

A két politikus a közszférában dolgozók munkaidejének megváltoztatásában sem értett egyet. Mindketten eltörölnék a 35 órás munkahetet, de Alain Juppé saját szavai szerint a heti munkaidőt "nem olyan brutális" módon emelné vissza 39 órára, mint Fillon.

Juppé szerint a Fillon által javasolt félmillió közalkalmazotti állás megszüntetése sem lehetséges, ő 250 ezerrel megelégedne. Francois Fillon szerint viszont "Alain Juppé nem akar igazán változtatni a dolgokon".

"Igaz, hogy az én programon radikálisabb" - ismerte el Fillon, aki nem titkolja, hogy Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnököt tartja egyik példaképének.

Fillon szerint Franciaország a "lázadás szélére jutott", erről tanúskodtak tavasszal az erőszakba torkolló tüntetések a munkajogi reform ellen, valamint a szélsőjobboldal megerősödése. A volt miniszterelnök ezért elnökké választása esetén három hónapon belül radikális gazdasági reformokat hajtana végre a munkaidő, a nyugdíjrendszer és a befektetések területén.

Az elmúlt napokban a vesztésre álló Juppé táborából érkező támadásokat a jobboldalon rosszul fogadták. A "karikatúrák" ellen emelt szót az a 215 jobboldali és centrista képviselő is, akik a Le Figaro című napilapban csütörtökön azt kérték Juppétől, hogy "ne öltse magára a baloldal szóhasználatát".

Az első fordulóban aratott meglepetésszerű, több mint 44 százalékos győzelme után Fillon növelni látszik az előnyét. Az IFOP közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint vasárnap a szavazatok 65 százalékával nyerheti meg a második fordulót, míg Juppé 35 százalékra számíthat. A jobboldali elnökjelölt-állító választás győztese minden felmérés szerint bejuthat a jövő májusi elnökválasztás második fordulójába, ahol várhatóan Marine Le Pennel, a Nemzeti Front elnökével mérkőzhet meg az elnöki székért.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×