A több mint 200 oldalas dokumentumot politikusok, emberi jogi harcosok, ügyvédek és ismert személyiségek nevében nyújtották be a berlini szövetségi ügyészségnek.

A feljelentés írói mindenekelőtt a kurdok lakta délkelet-törökországi területeken, elsősorban Cizre városában zajlott katonai műveletekre hivatkozva támadják Erdogant, továbbá Ahmet Davutoglu volt török kormányfőt és számos más török politikust, valamint katonai és rendőrségi illetékeseket.

A dokumentum szerint a tavaly szeptemberben kihirdetett szükségállapot idején 21 civilt öltek meg a mintegy 100 ezer lakosú Cizrében, továbbá legalább 178-an vesztették életüket a decembertől márciusig érvényben lévő kijárási tilalom idején. Emberi jogi szervezetek korábbi közlése szerint a török katonai beavatkozással Cizrében olyan pusztítást végeztek, mint amilyen a polgárháború sújtotta szomszédos Szíria városaiban tapasztalható.

A két hamburgi ügyvéd, Britta Eder és Petra Dervishaj elmondta: megbízóik erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy a nemzetközi jog nyújtotta lehetőségekkel élve büntetőeljárást kezdeményezzenek Németországban a Törökországban rendszeresen előfordult háborús bűncselekmények miatt.

A török haderő 2015 decembere óta hajt végre átfogó hadműveleteket a kurd kisebbség autonómiájáért fegyveres felkelést folytató szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet lázadói ellen az ország délkeleti részén. Az összecsapásokban tavaly július óta a biztonsági erők több mint 500 tagja halt meg, és a PKK mintegy 7600 felkelőjét "tették ártalmatlanná" Törökország határain belül, valamint Irakban, ahol a lázadók főhadiszállása található. Az 1984 óta tartó török-kurd konfliktusban eddig mintegy 40 ezren vesztették életüket. A konfliktus tavaly júliusban - két és fél évi fegyverszünet után - robbant ki újra.

Erdogan a közelmúltban többször hangoztatta: a katonai beavatkozással pontot akar tenni a fegyveres felkelés végére.