Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Törökországot bíráló jelentést fogadott el az Európai Parlament

Sürgető szükség van az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, illetve a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén végrehajtandó reformokra Törökországban - áll az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön elfogadott jelentésben, amelyben a képviselők aggodalmuknak adnak hangot a törökországi reformfolyamat lelassulásával kapcsolatban.

Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén 375 igen szavazattal, 133 ellenében, 87 tartózkodás mellett elfogadott éves helyzetértékelésben elismerték a világon a legtöbb menekültet befogadó Törökország "hatalmas humanitárius közreműködését", mindazonáltal alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt.

"Az EP-t komoly aggodalommal tölti el, hogy Törökországban az elmúlt években jelentősen lelassult a reformok üteme és hogy bizonyos kulcsterületeken, így például a bírói kar függetlensége, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén visszalépés történt, egyre inkább eltérve a koppenhágai kritériumok teljesítésétől, amelyhez a csatlakozni kívánó tagállamoknak igazodniuk kell" - írták a dokumentumban.

A jelentésben elítélték a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során Törökországban történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét". Felszólították Ankarát, hogy lépjen fel az újságírók megfélemlítésének minden formájával szemben és vizsgálja ki a velük szemben elkövetett támadásokat és fenyegetéseket.

A képviselők "mélységes aggodalmukat" fejezték ki a Törökország délkeleti részén egyre romló helyzet miatt is, amelynek következtében közel 400 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Az állásfoglalás hangsúlyozza: Ankarának jogában áll, hogy küzdjön a terrorizmus ellen, a biztonsági intézkedések során azonban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Az értékelésben kitértek arra is, hogy a török uniós csatlakozási folyamatot külön kell kezelni az EU és Törökország közötti migrációs együttműködéstől. Leszögezték, hogy a "menekültválság Törökországhoz történt +kiszervezése+ nem jelent hiteles hosszú távú megoldást a problémára", valamint felszólították az uniós tagállamokat, hogy a terhek és a felelősség megosztásának szellemében fogadjanak be migránsokat az EU határain kívülről történő áttelepítés keretében.

Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter később azt közölte, hogy semmisnek tekintik az Európai Parlament jelentését, amelyben az örmény népirtás tavalyi századik évfordulójáról is említést tettek. "Nincs olyan pillanat a történelmünkben, amely miatt szégyent éreznénk" - mondta. "Nyitott minden archívumunk. Úgy véljük, hogy ez olyan kérdés, amelyről a történészeknek kell dönteniük" - tette hozzá.

Az EP jelentését szakértők mindössze jelképes fontosságúnak tartják. Az Európai Uniót jogvédő szervezetek részéről gyakran érik olyan bírálatok, amelyek szerint szemet hunyna az emberi jogok törökországi helyzete felett, mivel a tagállamoknak szükségük van a török kormány együttműködésére a migránsáradat csökkentéséhez.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×