Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén 375 igen szavazattal, 133 ellenében, 87 tartózkodás mellett elfogadott éves helyzetértékelésben elismerték a világon a legtöbb menekültet befogadó Törökország "hatalmas humanitárius közreműködését", mindazonáltal alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt.

"Az EP-t komoly aggodalommal tölti el, hogy Törökországban az elmúlt években jelentősen lelassult a reformok üteme és hogy bizonyos kulcsterületeken, így például a bírói kar függetlensége, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén visszalépés történt, egyre inkább eltérve a koppenhágai kritériumok teljesítésétől, amelyhez a csatlakozni kívánó tagállamoknak igazodniuk kell" - írták a dokumentumban.

A jelentésben elítélték a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során Törökországban történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét". Felszólították Ankarát, hogy lépjen fel az újságírók megfélemlítésének minden formájával szemben és vizsgálja ki a velük szemben elkövetett támadásokat és fenyegetéseket.

A képviselők "mélységes aggodalmukat" fejezték ki a Törökország délkeleti részén egyre romló helyzet miatt is, amelynek következtében közel 400 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Az állásfoglalás hangsúlyozza: Ankarának jogában áll, hogy küzdjön a terrorizmus ellen, a biztonsági intézkedések során azonban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Az értékelésben kitértek arra is, hogy a török uniós csatlakozási folyamatot külön kell kezelni az EU és Törökország közötti migrációs együttműködéstől. Leszögezték, hogy a "menekültválság Törökországhoz történt +kiszervezése+ nem jelent hiteles hosszú távú megoldást a problémára", valamint felszólították az uniós tagállamokat, hogy a terhek és a felelősség megosztásának szellemében fogadjanak be migránsokat az EU határain kívülről történő áttelepítés keretében.

Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter később azt közölte, hogy semmisnek tekintik az Európai Parlament jelentését, amelyben az örmény népirtás tavalyi századik évfordulójáról is említést tettek. "Nincs olyan pillanat a történelmünkben, amely miatt szégyent éreznénk" - mondta. "Nyitott minden archívumunk. Úgy véljük, hogy ez olyan kérdés, amelyről a történészeknek kell dönteniük" - tette hozzá.

Az EP jelentését szakértők mindössze jelképes fontosságúnak tartják. Az Európai Uniót jogvédő szervezetek részéről gyakran érik olyan bírálatok, amelyek szerint szemet hunyna az emberi jogok törökországi helyzete felett, mivel a tagállamoknak szükségük van a török kormány együttműködésére a migránsáradat csökkentéséhez.