Név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők elmondták, a döntést Athén heves tiltakozása ellenére fogadták el az EU-tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek pénteki tanácsülésén (Ecofin).

Az ülésen ötven ajánlást fogalmaztak meg a görög hatóságok számára, és amennyiben Görögország a megjelölt időn belül nem tenne ezeknek eleget, akkor a schengeni egyezmény értelmében a belső határok mentén fekvő tagállamoknak lehetőségük lenne rá, hogy akár két évre visszaállítsák a határellenőrzést. Szakemberek szerint nem valószínű, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő dél-európai ország teljesíteni tudja ezeket az előírásokat.

Az Európai Bizottság javaslatára elfogadott ajánlások egyebek mellett az országba érkező menekültek regisztrációjára, a tengeri határok felügyeletére, a határellenőrzési eljárásokra, valamint a szükséges infrastruktúra és felszerelések biztosítására vonatkoznak.

Nevük elhallgatását kérő illetékesek közölték, az athéni kormánynak egy hónapja van rá, hogy akciótervet fogadjon el a hiányosságok orvoslására, három hónapon belül pedig jelentést kell tennie annak végrehajtásáról.

Az uniós szakminiszterek által megszavazott dokumentumban hangsúlyozták, hogy Görögországnak a pozitív irányban tett lépései ellenére még számos tennivalója van a migrációs válság kezelése terén. "A schengeni övezet működése összességében súlyos veszélyben van. A Görögországgal szemben álló nehézségeknek kihatása van az EU egészére, és ezeket közösen kell megoldani" - írták a ajánlásokban.

Bennfentes források szerint a lépés célja nem Görögország elszigetelése vagy megbélyegzése, hanem az, hogy bizonyos belső határszakaszokon, például Németország és Ausztria között jogszerűen életben maradhasson az ellenőrzés a schengeni egyezményben kikötött határidőn túl is.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint az év elejétől február 9-ig több mint 70 ezer menekültnek sikerült elérnie a görög partokat. Tavaly mintegy 800 ezer migráns érkezett Görögországba.