A parlament ülését záró beszédében Raúl Castro kijelentette, hogy a gazdasági növekedés az idei 4 százalékról 2 százalékra lassul jövőre. Miközben a turizmus virágzik, a hagyományos kubai exportcikkekből - a nikkel, a cukor és a finomított olajtermékek eladásából - származó bevételek csökkennek. Az olajárak zuhanásának eredményeként olcsóbb lett számos importtermék, köztük az élelmiszer, de ugyanakkor visszaveti "a kölcsönösen előnyös együttműködést" több olajtermelő országgal, köztük Venezuelával.

Kuba naponta több mint 100 ezer hordó olajat, valamint készpénzt is kap Venezuelától, cserébe viszont szakembereket, köztük mintegy 30 ezer orvost és ápolónőt küldött. A készpénz összege az olajárak alakulásától függ, azaz Kuba kevesebb pénzre számíthat, ha az olajár alacsony.

"Minden szükségtelen kiadást meg kell szüntetnünk, és ésszerűbben kell felhasználnunk a rendelkezésünkre álló forrásokat az ország fejlesztésének céljából" - mondta Raúl Castro, aki szavaival valószínűleg arra próbálta meg honfitársait felkészíteni, hogy jövőre még jobban meg kell húzniuk a nadrágszíjukat.

Idén több mint 3 millió turista kereste fel a karibi szigetországot, ami közel 20 százalékos növekedést jelent, köszönhetően az amerikai-kubai kapcsolatok felmelegedésének.

A nagyobb létszámú látogatók még több pénzt pumpáltak az állami irányítás alatt álló turisztikai ágazatba és a magántulajdonú éttermek, illetve szállások egyre erősödő szektorába, de ez felhajtotta a fogyasztói árakat. A kubai munkavállalók többségét alkotó állami alkalmazottak havi 25 dollár körül összeget keresnek, ami azt jelenti, hogy családok százezreinek jelent gondot a napi megélhetés.