A jelen lévő 187 ország szakértői szinten egyezett bele a szövegbe. A politikai döntéshozói aláírásra a Föld napjától, 2016. április 22-étől egy évig tartják nyitva az ENSZ New York-i székhelyén - ezen a módon csatlakozhatnak az országok. Azt is megtehetik az országok, hogy hamarabb ratifikálják - azaz a saját jogrendjükbe ültetik - és csak utána parafálják. De másfél év az a folyamat, ameddig végérvényesen elfogadják ezt a nyilatkozatot - ismertette Mika János.

Azért kell ennyi ideig várni, mert jelenleg nem része a nyilatkozatnak az a fajta számszerűség, amit eddig vállaltak az országok. Minden ország áprilisig vállalhatott valamekkora százalékot. Magyarország például az Európai Unió összes országával együtt 40 százalékos csökkentést vállalt 2030-ra az 1990-es értékhez képest. Ez Magyarországon nagyjából már be is következett, de az Európai Unió más országaiban nem feltétlenül - közölte az éghajlatkutató.

Kiderült, hogy ha mindenki csak annyit vállal, amennyit eddig bevallott, az kevés lesz. Az még növekedést fog eredményezni, hiszen egy sor ország nem vállalt semmit, egyes országok - például Kína - pedig csak azt vállalták, hogy 2030-ig nem növeli a kibocsátását, akkorra stagnáltatja. Tehát ez a vállalás önmagában kevés - hívta fel a figyelmet az egyetemi tanár.

Hangsúlyozta: a feladat az, hogy körülbelül 70 százalékkal csökkentsük a világ kibocsátását ahhoz, hogy ez a kibocsátás ne haladja meg a természetes nyelők - az óceán és a bioszféra - elnyelőképességét. Ha idáig sikerülne visszacsökkenteni, akkor maradna állandó a széndioxid-koncentráció.

Ám sajnos egy állandó széndioxid-koncentráció mellett is számítani kell még egy 0,5-0,6 fokos melegedésre - figyelmeztetett Mika János. Ennek oka, hogy az előző évtizedek kibocsátás-növekedése nem teljesen jutott még a légkörbe, még a további évtizedek alatt adja vissza az óceán azt a hőt, amit ebből a többletből elnyelt - magyarázta.

A megállapodás egy következő lépés lesz majd akkor, ha másfél év múlva kiderül, hogy ki mennyit vállal - közölte az éghajlatkutató.

Látnunk kell, hogy ha a vállalások végbe is mennek, akkor is 2021. január 1-jétől lesznek érvényben, tehát az addigi öt évben mindenképpen konkrét vállalás nélkül maradunk - pontosabban a kiotói jegyzőkönyvet fenntartják továbbra is az abban résztvevő felek - hívta fel a figyelmet.

Diplomáciai értelemben minden bizonnyal az is nagy szó, hogy ezeknek a feleknek a szakértői - nyilván az otthoni politikai vezetőkkel folyamatos konzultációban - nem álltak fel az asztaltól. Ez bizonyára diplomáciailag nagyon jelentős lépés lesz. Ám ami megszületett, még nem biztos, hogy egy újabb lépés az emberiség javára - véli Mika János éghajlatkutató.