A hatvanmilliós Olaszországban több mint ötvenezer nyilvántartott hajléktalanról tudnak a hatóságok. 2014 utolsó hónapjaiban ennyien fordultak meg legalább egyszer a hajléktalanoknak fenntartott menzákon és az olasz önkormányzatok által működtetett éjszakai szállásokon. 2011-ben mintegy 48 ezer volt a számuk.

A hajléktalanok létszáma mindenekelőtt Dél-Olaszországban emelkedett, a gazdagabb Északnyugat-Olaszországban nem változott a számuk, Olaszország keleti térségeiben enyhén csökkent.

A több mint ötvenezer hajléktalan több mint 58 százaléka külföldi, vagyis bevándorló. Van közöttük lengyel, román és afrikai országból érkezett is. Az utcán élők több mint 85 százaléka férfi, közel 76 százalékuk ötvennégy évnél fiatalabb, egyharmaduknak van csak érettségije. Az olaszországi hajléktalanok 21,4 százaléka több mint négy éve az utcán él, 41,2 százalék több mint két éve otthon nélküli.

Az Istat olasz statisztikai intézet a római munkaügyi minisztérium megbízásából második alkalommal mérte fel az olaszországi hajléktalan-helyzetet. A hajléktalanok összlétszámát ugyanakkor sokkal magasabbra becsülik, mivel sokan egyáltalán nem veszik igénybe a közintézményeket: nem járnak éjszakai szállásra és télen is inkább az ilyenkor megnyitott metrómegállókban alszanak, az egyház által fenntartott menzákra járnak enni vagy alamizsnából oldják meg az étkezést.

Tavaly az olaszországi pályaudvarokon működő országos segélyszolgálat 125 ezer esetben nyújtott segítséget a hajléktalanoknak. Rómában nyolcezerre teszik az állandó jelleggel az utcán élők számát. Az Istat nyári felmérései szerint több mint hatmillió olasz él mélyszegénységben.