Egy neves londoni kutatóintézet Magyarországot is azon EU-tagok közé sorolja, amelyek általánosságban rokonszenvvel viseltetnek a brit EU-tagság paramétereinek módosítására vonatozó igények iránt. Az Open Europe két nappal a brit igények írásos formában történő átadása előtt tett közzé egy összeállítást az egyes tagállamok brit követelésekhez való várható hozzáállásáról.

A londoni agytröszt David Cameron listájának öt fő pontját illetően próbálta felmérni a tagállami támogatás, illetve elutasítás mértékét.

A fő brit követelések a következők:

1. Az eurózónán kívüli országok jogainak szavatolása;
2. A "minél szorosabb unióra" vonatkozó, szerződésben rögzített cél törlése;
3. A más tagállamokból érkező bevándorlók (és munkavállalók) szociális kedvezményekhez való hozzáférésének korlátozása;
4. A tagállami parlamentek ahhoz való jogának biztosítása, hogy "piros lapot" mutathassanak fel a nekik nem tetsző jogalkotási kezdeményezéseknek;
5. A belső piac mélyítése, a szabadkereskedelem előmozdítása és a bürokrácia csökkentése.

A kutatóintézet térképet készített arról, hogy az egyes tagállamok hogyan viszonyulnak en bloc, és külön-külön a brit igényekhez. Az Open Europe Írország, Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország és Magyarország esetében tartja a legvalószínűbbnek azt, hogy általánosságban támogatni fogják a brit igényeket. Ebből az országcsoportból is kiemelkedik Írország és Dánia, amelyeket minden más országnál hátrányosabban érintene Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. Az Open Europe egyik korábbi elemzése szerint Írországnak 2030-ban 1,1-3,1 százalék körüli GDP-veszteséget jelentene a Brexit (brit kilépés).

Hollandia miközben nagyjából-egészében megengedően viszonyul a brit követelésekhez, várakozások szerint sokkal óvatosabb álláspontot foglalhat el az euróövezeten kívüli országoknak nyújtandó biztosítékok kérdésében, mert egy EU28-as szinten egységesebb EU-t preferálna.

Az Open Europe várakozásai szerint Belgium, Luxemburg és Spanyolország mutathatja a legelzárkózóbb magatartást a brit igényel teljesítése elől, nem utolsó sorban azért, mert ezek az országok érzelmileg erősen kötődnek az európai integrációhoz és elleneznek minden olyan lépést, ami az ezzel ellentétes irányba hat.

Ami a várható magyar hozzáállást illeti, a brit agytröszt szakértői az öt említett brit igény közül háromban Budapest erős támogatására számítanak. Ezek: az euróövezeten kívüli országok érdekeinek védelme, a mind szorosabb unió elutasítása és a nemzeti parlamentek jogosítványainak megerősítése. Nem világos, vagy sokkal tartózkodóbb (akár elutasító is) lehet a magyar álláspont viszont az uniós állampolgárok jóléti rendszerekhez való hozzáférésének kérdésében, és a kifejezetten liberális belső piaci brit megközelítés kapcsán is.

Az Open Europe várakozásai szerint az EU-n belüli migránsokra vonatkozó szabályok módosításának elérése lesz a legkeményebb dió a brit kormány és a partnerek között folytatandó tárgyalásokon. Miközben az Egyesült Királyság nem elszigetelt ebben a kérdésben, számos tagállam aggódik amiatt, hogy a brit miniszterelnök alá akarja ásni a személyek szabad mozgásának alapvető jogát és korlátozni kívánja a szigetországban élő saját állampolgáraik jogait. A szakértők szerint a lengyel választások miatt egy időre befagytak az erről folyó egyeztetések, de nemsokára újraindulhatnak.

A második legnehezebb kérdésnek az eurózónán kívüli országoknak felajánlandó biztosítékok kitárgyalása ígérkezik. Bár Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak sincsenek ezzel szemben elvi kifogásai, az ördög a részletekben lesz - mutat rá az elemzés. A belül lévők számára ugyanis aligha lenne elfogadható bármi is, ami korlátozná az eurózónán belüli mélyebb integrációt, illetve különleges jogokat biztosítana a brit pénzügyi szolgáltatásoknak és a londoni City-nek.

További részletek a BruxInfo cikkében.