A főtitkár szerint a szicíliai bázis kulcsfontosságú az Afganisztán, Irak, Szíria, a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől érkező esetleges fenyegetésekkel szemben, ezért szükséges a drónok alkalmazása.

Hangsúlyozta: a pénteken záruló hadgyakorlat révén a NATO-erők fel lesznek készülve, hogy szembenézzenek az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorista szervezet "brutalitásával" ugyanúgy, ahogy az Ukrajna felé irányuló "orosz agresszióval" is.

Mint mondta, a szövetség jelenleg nem lát azonnali fenyegetést, de véleménye szerint erős védelemmel elkerülhetők a kockázatok és világos üzenetet lehet küldeni bármelyik lehetséges ellenségnek.

Jens Stoltenberg hozzátette, hogy nemzetközi megfigyelőket kértek fel a hadgyakorlat figyelemmel kísérésére, köztük Oroszországot is, és kifogásolta, hogy Moszkva saját hadgyakorlatán ezt nem viszonozta.

Az október elején kezdődött, öt hétig tartó NATO-hadgyakorlaton összesen mintegy 36 ezer NATO-katona, 140 harci repülőgép és helikopter, valamint 90 hadihajó vesz részt 30 országból, köztük a nem NATO tagállamok - Ausztria és Svédország - is.

A hadgyakorlat első - parancsnoki-vezérkari - szakasza október 3. és 16. között zajlott Kanada, Norvégia, Németország, Belgium és Hollandia parancsnoki és
irányítási struktúráinak felhasználásával. A második szakaszát - a haderők tulajdonképpeni gyakorlatát - október 21. és november 6. között Olaszország, Spanyolország, Portugália területén, valamint a Földközi-tenger nyugati részén tartják.

A manőver fiktív forgatókönyve szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata felhatalmazza NATO-t, hogy megvédelmezzen egy fenyegetett államot illetve felügyelje annak tengereit.