Mark Carney az Oxfordi Egyetemen tartott szerda esti előadásában kijelentette: amilyen mértékben az EU-tagság növeli a gazdasági és a pénzügyi nyitottságot, olyan mértékben erősíti a brit gazdaság dinamizmusát is. A Bank of England vezetője szerint a dinamikus gazdaságok jobban ellenállnak a sokkoknak, inflációs nyomás generálása vagy a pénzügyi stabilitás kockáztatása nélkül gyorsíthatják növekedési ütemüket, és hatékonyabbak a versenyben is.

Carney hozzátette: azóta, hogy Nagy-Britannia több mint négy évtizede csatlakozott az európai közösséghez, a fejenkénti brit hazai össztermék (GDP) növekedési üteme a leggyorsabbak között volt a hét vezető ipari hatalom (G7) csoportján belül. Nagy-Britannia emellett folyamatosan a külföldi tőkebefektetések egyik legkedveltebb célországa a fejlett ipari térségben, és az Európai Unión belül a külföldi működőtőke-befektetések legnagyobb felvevője - mondta a brit jegybank kanadai kormányzója.

Mark Carney szerint mindezek eredményeként a brit gazdaság a legrugalmasabbak egyike nemcsak az EU-ban, de az összes magasan fejlett ipari gazdaság csoportján belül is.

A Bank of England vezetője szerint bizonyos tekintetben Nagy-Britannia - jóllehet éppen nyitottsága miatt ki van téve az euróövezeti adósságválsághoz hasonló sokkok begyűrűző hatásainak - a legnagyobb haszonélvezője az Európai Uniót megalapozó négy szabadságjognak, vagyis az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának.

A jegybank belpolitikai kérdésekben egyébként semlegességre kötelezett kormányzója első ízben foglalt állást a nyilvánosság előtt ilyen egyértelműen a brit EU-tagság mellett azóta, hogy David Cameron miniszterelnök két éve bejelentette: a kormány 2017 végéig népszavazást ír ki Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról.

London a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme a brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne.

A brit választók a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett népszavazáson arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A Bank of England kormányzója nem először fejt ki alig burkolt véleményt sarkalatos horderejű belpolitikai kérdésekben.

A Skócia függetlenségéről tartott - az elszakadást ellenző tábor győzelmével végződött - tavaly szeptemberi népszavazás előtt Carney komoly feltűnést keltő nyilatkozatban fejtette ki, hogy ha Skócia függetlenné válik, de meg akarná tartani fizetőeszközéül a fontot - ahogy ez az akkori skót kormány terveiben szerepelt -, akkor le kellene mondania frissen megszerzett szuverenitása egy részéről.

A brit jegybank vezetőjének e véleménye egybehangzó értékelések szerint jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a skót választók többsége az elszakadás ellen voksolt.