A 2011-ben még 23 milliós lakosságú Szíriából a polgárháború miatt 7-8 millió ember az országon belül hagyta el azt a területet, ahol élt, 4-5 millió ember ment a határokon kívülre - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

"A 4-5 millióból Jordániában van nagyjából másfél millió, akik földrajzi okokból most nem biztosan kelnének útra felénk. A 4 és fél milliós Libanon másfél millió szíriai menekülttel küzd, a helyzet nagyon nehéz. A Törökországba átmenekült szíriaiak közül kerülhet ki a nagy többsége azoknak, akik most elérnek ide Európába. Viszont mivel ott két millióról beszélünk, ide biztosan nem jön két millió ember" - fejtette ki a vezető kutató. 

N. Rózsa Erzsébet hozzátette: olyanok is vannak, akik kilátástalan helyzetük miatt elindultak vissza Szíriába. A Közel-Kelet szakértő hozzátette: sokan konkrét úti céllal érkeznek Európába.

"Ne felejtsük el, hogy sokaknak van valamilyen családtagjuk már külföldön. Nyilván gazdasági lehetőségek is meghatározzák az útjukat, de legtöbben nagyon nehezen indulnak el, és csak akkor szánják rá magukat, ha tudják, hogy valahol vannak már földijeik" - mutatott rá.  

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója emlékeztetett: Szaúd-Arábia saját bevallása szerint már befogadott fél millió szíriait. Nagy tömegekben azonban nem indultak el az arab országokba. Szaúd-Arábia előbb a jemeni polgárháborús helyzetet szeretné megoldani, utána fog csak Szíriával foglalkozni - mondta el N. Rózsa Erzsébet.

"Most több helyről jönnek olyan jelzések, amiből az látszik, hogy a nemzetközi közösség megpróbál újra megoldást keresni. Bejelentkezett Putyin elnök is, az irániak is üzengetnek és az új szaúdi király, illetve a mögötte megjelenő új vezetők is megpróbálnak megoldást találni Szíriával kapcsolatban" - jelezte.

N. Rózsa Erzsébet elmondta: az Iszlám Állam mára az öböl országok terrorista listáján szerepel, hivatalosan nem kap állami támogatást.

"A szaúdiak és az öbölbeli monarchiák szempontjából meglátásom szerint az Iszlám Állam ebben a pillanatban katonai veszélyt nem jelent, de jelenthet, elég hamar. Viszont egy nagyon komoly ideológiai kihívást jelent" - hangsúlyozta. 

A Közel-Kelet szakértő szerint jelenleg megmondhatatlan, kinek és hogyan kellene rendet teremtenie az arab térségben.

"Amit én nem látok át, hogy ki ellen kell harcolni. Ha elindulna egy békefolyamat, akkor egyáltalán, kiket kell leültetni az asztalhoz? Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy Putyin elnöknek mi az a terve, ami alapján ő most tulajdonképpen bejelentkezett Szíria-kérdésben" - fogalmazott.

N. Rózsa Erzsébet emlékeztetett: Szíria és Irak ellen egy éve folynak légicsapások, de a háborút csak a levegőből nem lehet megnyerni. A nagy kérdés: ki küld oda szárazföldi csapatokat is?