A 81 éves uralkodó azon a napon beszélt, amelyen apja, Hirohito császár 70 évvel ezelőtt bejelentette Japán kapitulációját. A japán média felhívta a figyelmet, hogy a császár már korábban is kifejezést adott bűntudatának, de ez volt az első alkalom, hogy ezt a szokásos évfordulós megemlékezésen tette, amelyen idén mintegy hétezren vettek részt, egyperces csenddel adózva az áldozatok emlékének.

Megfigyelők a császár beszédét a miniszterelnök, Abe Sindzó "finom dorgálásaként" értelmezték, aki előző nap a második világháborús halottak miatt érzett "lehető legnagyobb szomorúságáról", "örök együttérzéséről" és a hazája okozta "mérhetetlen károkról, szenvedésről" beszélt, de egyúttal megjegyezte, a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem lenne szabad terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért.

A miniszterelnök szombaton pénzadományt küldött, de nem látogatott el a világháború japán halottainak emlékét ápoló Jaszukuni-szentélybe, amelyet Kína és Dél-Korea a japán militarizmus jelképének tekint. Ott ugyanis 14 olyan kivégzett volt japán vezető emlékét is ápolják, akit egy szövetséges törvényszék háborús bűnök miatt ítélt el. A szentélyt az idei évfordulón a japán kormány két minisztere kereste fel.

Pak Gun Hje dél-koreai elnök a japán gyarmati uralom alóli felszabadulás 70. évfordulóján elhangzott beszédében, szombaton kijelentette, hogy Abe Sindzó pénteki beszéde "sajnálatos elemeket" is tartalmazott, bár nem részletezte ezek mibenlétét. A dél-koreai televízió által közvetített szózatában az elnökasszony kijelentette, hogy a japán miniszterelnök beszéde "sok kívánnivalót hagyott maga után". Mindamellett azt mondta, Dél-Korea megjegyezte a japán miniszterelnök ígéretét, hogy a korábbi japán kormányok álláspontja változatlan marad a jövőben.

Pak Gun Hje szerint Tokiónak "őszinte tettekre" kell vállalkoznia, hogy visszanyerje szomszédai bizalmát. Sürgette, hogy a japán kormány "a lehető leghamarabb" rendezze azoknak a kelet-ázsiai nőknek az ügyét, akiket a japán hadsereg szexrabszolgának használt a második világháborúban.

1993-ban Kono Johei, az akkori japán kormány főtitkára történelmi nyilatkozatot adott ki, elismerve, hogy a japán hadsereg "vigaszállomásokat" - vagyis bordélyokat - állított fel és tartott fenn, ahol koreai és más ázsiai nők százezreit szexrabszolgaságra kényszerítették.

Két évvel később Murajama Tomiicsi akkori japán miniszterelnök elismerte és bocsánatot kért azokért a szenvedésekért, amelyeket hazája a szomszédos országoknak, köztük Dél-Koreának okozott a 20. század első felében elkövetett agresszióival.