Görögországnak június 30-án mintegy 1,6 milliárd eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Szakértők szerint megegyezés hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának - sőt, talán EU-tagságának is - a fenntarthatóságát. Azt nem tudni, mekkora engedményekre hajlandó a görög kormány a megállapodás érdekében, az országot kormányzó radikális baloldali Sziriza párt ugyanis a megszorító intézkedések elutasításával nyerte meg a januári választást.

"Megpróbáljuk kiegészíteni a javaslatunkat, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz" - közölte Flamburarisz a helyi Mega televíziós csatornának adott reggeli interjújában.

"Nem a régi javaslattal fogunk előállni. Dolgozunk annak a felmérésén, hogy mely területeken lehet közelíteni az álláspontokat, hogy elérhessünk egy kölcsönösen előnyös megoldást" - hangsúlyozta a tárcavezető. Hozzátette, ő azok között van, akik úgy gondolják, hogy megállapodásra fognak jutni.

A miniszter emellett arról számolt be, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szombaton valószínűleg telefonon fog egyeztetni Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa pénteken 1,8 milliárd euróval 85,9 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. A héten kétszer is emelte a keretösszeget a kormányzótanács, még szerdán 1,1 milliárd eurót hagyott jóvá.

A kormányzótanács az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli tanácskozása után, még hétfő éjjel áttekinti a helyzetet és dönt arról, hogy engedélyezi-e tovább az ELA alkalmazását. A testület kétharmados többséggel korlátozhatja, sőt felfüggesztheti a sürgősségi likviditásnyújtást, ha úgy ítéli meg, hogy az ellentétes az eurórendszer céljaival és feladataival, azaz veszélyt jelent az eurózóna pénzügyi stabilitására.

Flamburarisz jelezte, bízik abban, hogy az Európai Központi Bank nem szünteti be a fizetőképes görög bankok finanszírozását, mert különben dominóhatást váltana ki, csődbe taszítva hitelintézeteket Európa más veszélyeztetett részeiben.

Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében eddig 240 milliárd eurót kapott a nemzetközi hitelező intézményektől, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A második támogatási program június végéig történő meghosszabbításáról kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben a fizetésképtelenség által fenyegetett ország nem kaphatja meg a második mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.