Noha a nemzetközi közösség többször felszólította az addisz-abebai vezetést, hogy tegye lehetővé a politika plurálissá válását, az Etiópiai Népi Demokratikus Forradalmi Front (EPRDF) egyedül uralja negyed évszázada a 94 millió lakosú országot.

A 36,8 millió választásra jogosultnak 547 szövetségi gyűlési (alsóházi) képviselőt és a regionális parlamentek tagjait kell megválasztania. Ez az első választás azóta, hogy 2012-ben, a hatalomban eltöltött 20 év után elhunyt Melesz Zenavi miniszterelnök, akinek az ország gazdasági újjáépítése tulajdonítható az éhínség évei után. A Világbank szerint az utóbbi öt évben Etiópia gazdasági növekedése évi 10 százalékos volt. Zenavi maga jelölte ki utódját, az egyetemi tanár Hailemariam Deszalegnet, aki folytatta az ő nagy terveit, és megígérte, hogy nagyobb teret ad az ellenzéknek. Deszalegn ígérete ellenére az ellenzék azzal vádolja az EPRDF-et, hogy tekintélyuralmi hatalmi módszereket alkalmaz az ellehetetlenítésükre, igyekezett elnémítani őket a választási kampányban. A nemzetközi szervezetek rendszeresen elítélik a szólásszabadság elleni támadásokat, az önkényes letartóztatásokat és a pluralizmus minden formájának elfojtására tett kísérleteket a kelet-afrikai országban.

A választásokon induló 58 párt képviselőjelöltjei közül a központi választási bizottság sorshúzással döntötte el, hogy végül ki az a 12 jelölt, aki közül választani lehet minden egyes választási körzetben. Elemzők szerint ez a módszer alkalmas volt arra, hogy kizárják a választásokból a "nemkívánatos" jelölteket. A Szemajavi nevű pártnak például 456 jelöltje volt