Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Többen olvasnak elektronikus, mint nyomtatott könyveket Kínában

Kínában tavaly már többen voltak azok, akik elektronikus könyveket olvasnak, mint azok, akik a nyomtatott könyveket választják - derült ki egy hétfőn megjelent felmérésből.

A kínai felnőttek 58,1 százaléka olvasott e-könyveket 2014-ben, miközben 58 százalékuk olvasott nyomtatott kiadványokat. A 29 tartományban, autonóm, illetve különleges igazgatású területen 35 500 felnőtt megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint az előző évhez képest a digitális tartalmat fogyasztók tábora 8 százalékkal, a nyomtatott könyveket olvasóké 0,2 százalékkal növekedett.

Az olvasási szokásokat vizsgáló éves felmérés eredményei szerint a válaszadók 51,8 százaléka olvas mobiltelefonján, 49,4 százaléka használja erre is számítógépét, 5,3 százalék használ e-könyv-olvasót, és 9,9 százalék olvas tableten, amely most először szerepelt a felmérésben.

Az e-könyv-olvasás viszonylag hamar teret nyert, hiszen 2008-ban még csupán mintegy 24,5 százalék volt a digitális könyveket olvasók aránya.

A megkérdezettek átlagosan 3,22 e-könyvet olvastak el fejenként az elmúlt évben, miközben nyomtatott könyvből 4,56-ot. 2013-ban még átlagosan 2,48 e-könyv és 4,77 hagyományos könyv jutott egy olvasóra.

Megnőtt a digitális olvasásra fordított idő mennyisége is. Online mintegy 55 percet, a mobiltelefonjukon 33,82 percet töltenek olvasással naponta a kínaiak. Nyomtatott könyvet napi 18,76 percen, napilapokat és egyéb újságot 18,8 percen át forgat a kínai lakosság.

Összességében nőtt a könyvekre, napilapokra és magazinokra fordított idő 2014-ben.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×