Az elnök által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi vagy szárazföldi szállításának, illetve "orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken" Iránba történő eljuttatásának tilalmát szünteti meg. A dokumentum az aláírással hatályba lépett.
Vlagyimir Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel. Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött fegyverszállítási szerződésének teljesítését. Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő azonban emlékeztetett arra, hogy az Sz-300-asokra nem terjedt ki az ENSZ-szankció, a szállítások leállítása orosz döntés volt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte azonnal hozzáfűzte a bejelentéshez, hogy a fegyverzet kizárólagosan védelmi célokat szolgál, nem alkalmas támadásra és nem veszélyeztet egyetlen Irán térségében lévő országot, így Izraelt sem. Lavrov azzal is érvelt, hogy Iránnak nagy szüksége van a korszerű légvédelmi rakétarendszerekre, különösen a Jemenben zajló események tükrében. Szerinte mivel a hatok haladást tapasztaltak az iráni atomprogram ügyében, nincs már szükség az önként vállalt orosz embargó fenntartására.

Teherán üdvözölte a lépést, mondván, hogy az garantálhatja a térség biztonságát. "Az (Oroszországgal való) kétoldalú és a szomszédos országokkal történő, különböző területeken megvalósuló együttműködés fejlesztése nagyon hatásosnak bizonyulhat a térség tartós stabilitása és biztonsága szempontjából" - jelentette ki Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter. A tárcavezető az IRNA hivatalos hírügynökség tájékoztatása szerint "a régión kívüli fenyegetéseket és a terrortevékenység fokozódását" emelte ki. Az iráni nyilatkozat szerint a döntés az orosz és az iráni vezetés azon szándékát tükrözi, hogy elmélyítsék az együttműködést a két ország között "minden szinten".

John Kerry amerikai külügyminiszter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki orosz partnerének, Szergej Lavrovnak amiatt, hogy Moszkva feloldotta az Sz-300-as rendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat. "Az Egyesült Államok előzetesen ismertette kifogásait ezzel az eladással szemben" - mondta a washingtoni Fehér Ház szóvivője. Josh Earnest rámutatott: konfliktusba kerülhet a Teheránnal szemben bevezetett nyugati szankciórendszerrel Oroszországnak az a lehetséges döntése, hogy "olajat áruért" alapú cserekereskedelembe bocsátkozzon Iránnal. Szavai szerint az amerikai kormány tudomása szerint a megállapodást még nem véglegesítették, de tárgyalások folynak róla. "Tanulmányozzuk a részleteket és súlyos aggályokat keltene, ha egy ilyen megállapodás ügyében előrelépés történne" - nyilatkozott.

Jeruzsálem elítélte Putyin döntését, amely Juvál Steinic, a nemzetközi kapcsolatokért és hírszerzésért felelős izraeli miniszter szerint "a készülő (nukleáris) megállapodással Iránnak biztosított legitimáció közvetlen eredménye, és annak a bizonyítéka, hogy a (nemzetközi) korlátozások eltörlését követő gazdasági növekedést Irán fegyverkezésre fogja felhasználni, nem pedig az iráni nép jólétének biztosítására".

Az Interfax orosz hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó haditechnikai együttműködési forrása szerint az eredeti szerződést nemcsak felfüggesztették, hanem meg is semmisítették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget pedig visszaadták Teheránnak. Irán kártérítésként 4 milliárd dollárt követel a genfi nemzetközi választott bíróságon Moszkvától.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter idén januárban Iránba látogatott és a két ország katonai együttműködésének erősítéséről írt alá megállapodást. A teheráni védelmi minisztérium közölte, hogy a látogatás során a két ország rendezte az Sz-300 rakéták kérdését is, de ennek részleteit akkor még nem árulták el. Az amerikai külügyminisztérium ezt követően ismét arra figyelmeztette Moszkvát, hogy nem lenne elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok Iránba szállítása.

Február 23-án Szergej Csemezov, a Rosztyeh orosz hadiipari vállalat vezetője azt mondta, hogy az Sz-300-as komplexumok helyett a korszerűbb Sz-300BM (Antej-2500-as) légvédelmi rendszereket kínálták fel Iránnak, de az még nem döntött a kérdésben. Washingtonban támogatták ezt az orosz ajánlatot.

A szállítások az Sz-300-as típusból néhány hónap múlva elkezdődhetnek, a korszerűbb változatból másfél év alatt - vélekedett az Interfax forrása.

Moszkvában hétfőn kezdett látogatást az iráni parlament küldöttsége a törvényhozás biztonsági bizottságának elnöke vezetésével.

Még csak csütörtökön lesz két hete, hogy a perzsa állam atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, valamint Irán között megszületett a keretegyezmény a svájci Lausanne-ban. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni.

Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.