Pablo Ruz két év után zárta le az ügyet, amelyben hat személy bíróság elé állítását javasolja. Köztük van a párt két korábbi pénztárnoka Luis Bárcenas és Álvaro Lapuerta, illetve Cristóbal Páez egykori ügyvezető. Rajtuk kívül egy építész iroda három munkatársát találta érintettnek a vizsgálóbíró - írja az El País című napilap.

A bíró 190 oldalas jelentése szerint 1990 és 2008 között létezett egy titkos kassza a Néppártnál, amelyet a pénztárnokok felügyeltek. A pénz különböző cégektől származott.

Ebből az illegális forrásból finanszírozták például 2008-ban a választási kampányt La Riojában, ami 200 ezer euróba került (60 millió 600 ezer forint), valamint 2002-ben a vizcayai kampányt, amelyre 36 ezer eurót (10 millió 900 ezer forint) költöttek. Innen kaptak tiszteletdíjat és bónuszt a párt tisztségviselői, például Calixto Ayesa volt navarrai tanácsadó 86 ezer eurót (26 millió forint), amikor távozott pozíciójából. A terrorizmus áldozatainak megsegítésére juttatott anyagi segítség is innen származott. A "B" kasszából fizették a párt madridi székházának 1,55 millió eurós ( 454 millió 500 ezer forint) felújítását 2005 és 2010 között.

Ez az egyik legnagyobb és legszövevényesebb korrupciós botrány Spanyolországban. Az úgynevezett Gürtel-ügy azzal kezdődött, hogy egy vállalkozó ellen nyomozás indult azzal a gyanúval, hogy lefizetett politikusokat és befolyásos pártfunkcionáriusokat. Így jutottak el a hatóságok a PP volt pénztárnokához Luis Bárcenashoz, akiről kiderült, hogy 48 millió eurós svájci bankszámlája van.

Õt azzal gyanúsították, hogy évtizedeken át 5-15 ezer euróval (1 millió 500 ezer - 4 millió 500 ezer forint) egészítette ki több képviselő, köztisztviselő és funkcionárius fizetését magáncégektől származó bevételekből. Az ügy egyik fő kérdése az lett, hogy finanszírozták-e ebből a kormánypárt működését. A Néppárt azt állította, hogy a pénztárnok a saját szakállára tevékenykedett, amelyről a párt vezetésének nem volt tudomása. Bárcenast 2013 nyarán előzetes letartóztatásba helyezték. Ezután szivárogtak ki a titkos könyvelésben szereplő információk a spanyol sajtónak és elindult a Bárcenas-ügy, amelynek azonban csupán egy szakasza zárult most le Pablo Ruz bíró döntésével.

Spanyolországban a gazdasági válság nyomán kezdtek el komolyan foglalkozni a korrupciós ügyek felgöngyölítésével. 2015 elején a bíróságokon összesen 150 eljárás volt már folyamatban összesen több mint 2000 gyanúsítottal. Nem egy eljárás a legmagasabb köröket érinti.

Közpénzek elsikkasztásának gyanújával nyomoznak VI. Fülöp király veje ellen, az ügyben a király húga, Krisztina hercegnő is érintett. Nyomoznak a volt katalán elnökkel szemben is, aki andorrai bankszámlákon halmozott fel jelentős vagyont. A szocialista pártnak (PSOE) az ERE-ügy miatt kell magyarázkodnia, mert az általuk vezetett andalúz kormány 2001 és 2011 között anyagi segítséget nyújtott nehéz gazdasági helyzetben lévő cégeknek, ám a támogatáshoz olyanok is hozzájutottak, akik arra nem voltak jogosultak. A bíróság szerint a finanszírozás átláthatatlan és önkényes volt.