Infostart.hu
eur:
363.33
usd:
323.31
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál

Porosenko elnök bejelentette az ukrán katonák kivonását Debalcevéből

Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette szerdán, hogy megkezdődött az ukrán katonák "tervezett" kivonása Debalcevéből, és nyolcvan százalékuk - haditechnikai eszközökkel együtt - már elhagyta a szakadárok által ostromlott várost.

Porosenko a kijevi Boriszpil repülőtéren, újságíróknak nyilatkozva jelentette be ezt, mielőtt elrepült a kelet-ukrajnai hadműveleti térségbe. Azt mondta, hogy még két hadoszlop kivonása várható Debalcevéből.

Az ukrán államfő azt hangoztatta, az ukrán katonák kivonása arról tanúskodik, hogy Debalceve térségében nem volt "katlan", vagyis nem helytállóak a szakadárok által terjesztett hírek, amelyek szerint körgyűrűbe zárták a várost és környékét.

"Mi azt hangoztattuk és be is bizonyítottuk, hogy Debalceve a mi ellenőrzésünk alatt állt, és nem volt körbekerítve" - hangsúlyozta Porosenko.

Az ukrán katonák kivonásáról már az elnöki bejelentés előtt néhány órával hírt adott Szemen Szemencsenko, a Donbassz ukrán önkéntes alakulat parancsnoka.

Később Facebook-oldalán arról adott hírt Szemencsenko, hogy a szakadárok harckocsikkal tüzet nyitottak a kivonuló ukrán katonákra. Az előzetes információk szerint a támadásban többen meghaltak, illetve megsebesültek.

Az elnöki sajtószolgálat szerint Porosenko estére rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).

Közben Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormányülésen a debalcevei helyzetről szólva kifejtette: az ukrán fegyveres erők egységei azért kaptak parancsot a városból való kivonulásra, hogy a katonák életét megóvják, és az ukrán hadsereg ne veszítsen védelmi képességeiből. Részleteket szavai szerint egyelőre nem árulhat el, de ígéretet tett arra, hogy Porosenko elnök még szerdán tájékoztatást ad a debalcevei műveletről.

Kedden az oroszbarát szakadár csapatok benyomultak Debalceve városába, amely félúton fekszik a két szakadár köztársaság székhelye, Donyeck és Luhanszk között, egy az ukrán erők által védett beékelődésben. A település, amelyet a szakadárok hetek óta folyamatosan ágyúztak, Ukrajna egyik legfontosabb vasúti csomópontja. Amellett, hogy Donyeck és Luhanszk vasúti és közúti összeköttetése is itt halad át, Debalcevébe futnak be a vasútvonalak észak felől a Moszkva és Harkiv irányából, dél-délkelet felől a még ukrán kézen lévő Mariupolból, valamint az oroszországi Rosztov-na-Donuból.

A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.

A minszki egyezség valójában a múlt szeptemberi minszki megállapodások végrehajtását előirányzó 13 pontos intézkedéscsomag volt. Első pontja átfogó tűzszünetet írt elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától. A dokumentum második pontjában pedig arról rendelkezett, hogy mindkét fél vonja vissza nehézfegyvereit, és hozzon létre egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezetet. A donyecki szakadár vezetők azonban a megállapodás aláírása után arra az álláspontra helyezkedtek, hogy szerintük a tűzszünet nem vonatkozik Debalcevére és környékére.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×