Az teljesen nyilvánvaló, hogy a három volt szovjet tagköztársaság hadserege önmagában nem tudná állni a sarat az orosz katonai gépezettel szemben. Aleksandras Matonis litván szakértő szerint azonban nem is ez a cél, "csak" arra lenne szükség, hogy a támadás első hullámát képesek legyenek visszaverni, és kitartsanak addig, amíg a NATO erői megérkeznek.

"Ha a legborúlátóbb forgatókönyv érvényesül, és támadást indítanak valamelyik balti ország ellen, akkor életbe lép a NATO kollektív védelme, a szövetségesek reakciójához azonban szükség van némi időre. Az agresszió első hullámát a megfelelő védelmi képességek birtokában vissza kell vernie az adott országnak" - mondta az elemző.

A Krím félsziget Oroszország általi bekebelezése és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás óta eltelt hónapokban Észtországban, Lettországban és Litvániában is megnövelték a védelmi költségvetést, valamint jelentős katonai beszerzésekről döntöttek.

"A jelenlegi biztonsági helyzet hosszú időn át fenn fog maradni. Ez nem olyan, mint a rossz idő, ez klímaváltozás. Ezért a reagálásunknak is hosszú távúnak kell lennie" - jelentette ki néhány nappal ezelőtt Taavi Roivas észt kormányfő.

A balti országok 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének folyamatában nyerték vissza függetlenségüket. A három állam tizenhárom évvel később, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Az észak-atlanti szervezet nyújtotta biztosítékok a jelenlegi feszült helyzetben különösen fontosak Észtország, Lettország és Litvánia számára, a kollektív védelem elve alapján ugyanis egy tagország elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak kell tekinteni. "A NATO térségbeli jelenlétét fenn kell tartani és fokozni kell" - közölte ennek kapcsán Roivas az Egyesült Államokban tett látogatásakor, ahol fegyvervásárlási szerződéseket írt alá.

Sven Mikser észt védelmi miniszter kedden írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében országa 138 millió euró értékben 44 darab páncélozott szállító harcjárművet és hat Leopard harckocsit vásárol Hollandiától. Ez az ország történetének legjelentősebb katonai beszerzése.

Tallinn egy hónappal korábban 40 millió euróért vett Stinger légvédelmi rakétákat jövő évi szállítással az Egyesült Államoktól. Andres Sang, az észt védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy ezek mellett önjáró tüzérségi eszközöket is be akarnak szerezni.

A lett kormány augusztusban 123 darab harcjárművet vásárolt Nagy-Britanniától 48 millió euró értékben. Az előző hónapban pedig Norvégiával állapodott meg 800 darab Carl-Gustaf páncéloselhárító rendszer és száz katonai teherautó leszállításáról.

Litvánia a szomszédos Lengyelországtól vásárolt 34 millió euróért Grom légelhárító eszközöket, az Egyesült Államoktól pedig Javelin típusú páncéltörő rakétákat tervez beszerezni 20 millió euróért.
Az alig több mint hatmilliós lakosságú három balti ország hat hónap alatt 300 millió eurót költött katonai felszerelésekre - írták a jelentésben.

Kristina Rudzite-Stejskala lett elemző szerint Észtország a közelmúltbeli beszerzésekkel a NATO azon kevés tagja közé fog tartozni, amelyek a hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra költik. Ettől még jócskán le van maradva Litvánia (0,89 százalék) és Lettország (0,91 százalék), amelyek azonban 2015-ben a GDP 1,1, illetve 1 százalékára akarják növelni a katonai kiadásaikat.

A három balti ország a fegyverkezési program beindítása mellett összesen 1,2 milliárd eurót költött idén védelmi kiadásokra, ez azonban még mindig nevetségesnek hat a 60 milliárdos orosz katonai büdzsé mellett, amely az ország GDP-jének 3,4 százalékát teszi ki.

Az AFP beszámolója szerint az érintett államokban jelentősen megnőtt az Oroszország lehetséges beavatkozása miatti aggodalom a határ menti orosz katonai tevékenység fokozódása miatt. Az utóbbi időben rendszeresnek számítanak az orosz harci repülőgépek légtérsértései. A múlt hét végén is több alkalommal fel kellett emelni a térségben állomásozó NATO-gépeket, hogy célként befogják, azaz egy ideig kísérjék a kikapcsolt transzponderrel repülő orosz gépeket a Baltikum felett.

Litvánia december 8-án magasabb fokú készültségbe helyezte hadseregét, miután a Balti-tenger térségében többek között 22 orosz hadihajót és több vadászgépet észleltek. A flotta egyik hajója öt kilométerre megközelítette a litván partokat.