Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes

Ukrajnába készül az amerikai alelnök

Joe Biden amerikai alelnök Ukrajnába látogat november végén. Ezt annak kapcsán jelentette be, hogy gratulált az ukránoknak a "demokratikus mércéknek megfelelően" lebonyolított, sikeres parlamenti választásokhoz.

Biden előzőleg telefonon beszélt Petro Porosenko ukrán államfővel. Washingtonban közölték, hogy az amerikai alelnök Kijevben a kétoldalú kapcsolatokról, a tervezett ukrán reformokról és a kelet-ukrajnai helyzetről egyeztet majd.

A szavazatok mintegy felének feldolgozása alapján az Európa-barát erők egyértelmű, jelentős többséget szereztek az ukrán parlamenti választásokon. A két legtöbb voksot kapott párt Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök Népi Frontja 21,61 százalékkal, hajszálnyival megelőzte az államfő, Petro Porosenko Blokkját, amely 21,45 százalékot kapott. Az ukrán elnök pártja hétfőn közölte, előzetes megbeszéléseket kezdett a Népi Fronttal egy esetleges közös kormányalakítás lehetőségeiről.

Barack Obama amerikai elnök is gratulált hétfőn az ukránoknak a "sikeres" parlamenti választásokhoz, és üdvözölte, hogy az ország bizonyos térségeiben uralkodó nehéz helyzet ellenére nyugalomban zajlott a szavazás. Obama mindazonáltal nehezményezte, hogy "a Krím félszigetet elfoglaló orosz hatóságok és az oroszok által támogatott szeparatisták Kelet-Ukrajna bizonyos részein számos állampolgárt megakadályoztak abban, hogy éljenek demokratikus jogaikkal".

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Oroszország kész elismerni a választások eredményeit, mivel "Moszkvának nagyon fontos, hogy Ukrajnában végre olyan hatalom jelenjen meg, amely nem a belharccal van elfoglalva, nem azzal, hogy Ukrajnát hol Nyugatra, hol Keletre cibálja, hanem az ország valóságos problémáival".

A választásokat megfigyelő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfői jelentésében demokratikusnak és összességében tisztességesnek nevezte az ukrajnai parlamenti választásokat.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×