A javarészt diákokból álló tüntetők autógumikból, fémhulladékból, műanyag- és fémkorlátokból, valamint vízelvezető árkokból elmozdított betonlapokból emeltek barikádot a kormányzói hivatallal szemben haladó Lung Vo út alagútjának bejáratánál.

A helyi média arról számolt be, hogy tüntetők kisebb összetűzésbe keveredtek a kiérkező rohamrendőrökkel, a hatóságok pedig paprikasprayt vetettek be. Komolyabb összecsapásokról nem érkeztek jelentések. A South China Morning Post hongkongi lap szerint a tüntetők segítségére siető tömegek visszavonulásra késztették a rohamrendőröket, akik megpróbálták kiszorítani a diákokat az útról, és őrizetbe akarták venni vezetőiket.

Egy tüntető a lapnak "kis győzelemnek" minősítette az alagút "visszafoglalását", amelyet korábban már egy ideig lezártak a diákok. Megfigyelők megjegyezték, hogy a tüntetők száma az utóbbi napokban jelentősen csökkent, ezért szükségük lehet egy újabb nagyszabású eseményre, hogy új erőre kaphassanak a nyílt, szabad választásokat követelő megmozdulások.

Bár a keddi nap folyamán a rendőrök a demonstrálók számos útakadályát elbontották a kínai különleges közigazgatási övezetben, Hongkong legalább négy pontján továbbra is százak folytatták az immár harmadik hete tartó tiltakozóakciót.

A South China Morning Post idézte Csang Hsziao-minget, a kínai kormány hongkongi főképviselőjét is, aki szerint a pekingi vezetés "felkészült a legrosszabbra is", és azzal számol, hogy a tüntetések még "egy ideig tartani fognak". Mindazonáltal bízik benne, hogy a közvélemény nem a tüntetők, hanem a Peking-barát politikai erők oldalán áll.

A Csang által a Demokratikus Szövetség Hongkong Fejlődéséért nevű Peking-barát párt vezetői körében - zárt ajtók mögött - elmondottakról kiszivárgott információk szerint azt nem részletezte, mit ért "a legrosszabb" alatt.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden választópolgár szavazhat, de csak arra a 2-3 jelöltre, akiknek személyéről egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt majd. A diákok viszont szabad, nyílt jelöltállítást követelnek.