Jens Stoltenberg vasárnap este érkezett Varsóba. Az új NATO-főtitkárnak ez az első hivatalos külföldi útja. A lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón közölte: fontos, hogy a NATO megvalósítsa a newporti csúcstalálkozóján kötött megállapodásokat. "A newporti csúcson elfogadott készenléti akciótervet meg fogjuk valósítani, fenntartjuk állandó jelenlétünket a szövetség keleti részében" - jelentette ki hozzátéve ugyanakkor, hogy a NATO lépései kizárólag védelmi jellegűek, egybevágnak a szövetség nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Elmondta azt is, hogy a cél a "keleti szárny" megerősítése és a tagországok védelmi kiadásának a hazai össztermék (GDP) két százalékára emelése. Az utóbbival kapcsolatban példaadónak nevezte Lengyelország szándékát, hogy Varsó ezt már a 2016-os költségvetésében megvalósítja. Rámutatott arra is, hogy varsói látogatása Lengyelország NATO-beli szerepének az elismerése, valamint "a NATO erőteljes szolidaritásának jele".

Kiemelte a német-dán-lengyel közös hadtest szczecini parancsnokságának szerepét. A testület létezése - mint mondta - "annak bizonyítéka, hogy a NATO Lengyelországban és Lengyelország mellett van".

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a szövetség megvédi Törökországot, ha ez szükségessé válna az Iszlám Állam támadása miatt. Ewa Kopacz ugyancsak a newporti NATO-csúcstalálkozón kötött megállapodás mielőbbi megvalósítását szorgalmazta.

A NATO-főtitkár tárgyalt Bronislaw Komorowskival is. A lengyel elnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy az orosz-ukrán válság következtében beállt változások Lengyelország szomszédságában tartós jellegűek, ami azt jelenti, hogy keresni kell az utat az Oroszországgal való viszony javítása érdekében. Komorowski ugyanakkor a NATO keleti szárnyának a megerősítését, a független, demokratikus, a nyugati struktúrák irányában haladó Ukrajna" támogatását is hangsúlyozta.

Hétfő délután Stoltenberg Grzegorz Schetyna külügyminiszterrel, valamint Tomasz Siemoniak miniszterelnök-helyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel a newporti megállapodások megvalósításáról tárgyalt. Siemoniak a tárgyalás után hangsúlyozta: Lengyelország elszánt a newporti döntések megvalósításában és legfontosabb feladatokként a NATO-katonák folytonos lengyelországi rotációs jelenlétét, a gyorsreagálású NATO-erő létrehozását, valamint a szczecini északkeleti hadtest megerősítését sorolta fel.

Kiemelte a kelet-ukrajnai tűzszünet fontosságát, és aggodalmának adott hangot annak gyakori megsértése miatt. Fontos, hogy Oroszország vesse latba minden befolyását a szakadároknál a tűzszünet betartása érdekében - hangsúlyozta.

Stoltenberg a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a NATO kiáll Lengyelország és a többi kelet-európai tagállama mellett, és szavatolja a newporti csúcstalálkozón vállalt biztonsági garanciák betartását. Hangsúlyozta: a NATO-n belül senki nem vonja kétségbe a gyorsreagálású erő felállításának fontosságát. A haderő összetételéről, nagyságáról és készenléti készültségük időpontjáról a szövetség védelmi minisztereinek februári találkozóján döntenek. Részletesen szólt a NATO és Oroszország viszonyáról. Emlékeztetett arra, hogy a NATO elítélte Oroszország agresszív politikáját a Krím félszigeten és Ukrajnában, mindamellett - tette hozzá - a katonai szövetség továbbra is az Oroszországgal való együttműködésre, konstruktívabb viszonyra törekszik. Ezt azonban attól tette függővé Stoltenberg, hogy Moszkva betartja-e a nemzetközi megállapodásokat és a nemzetközi jogot.

A lengyel televíziónak adott interjúban Stoltenberg rámutatott arra, hogy az Iszlám Állam közel-keleti előretörése, valamint az ukrajnai helyzet új kihívások elé állítják a NATO-t. A lettországi orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette: hatásosan kell védekezni, ha bekövetkezne az ukrajnaihoz hasonló hibrid háború fenyegetése.

(A hibrid háború négy eszköz - a diplomácia, az információ, a katonai-fegyveres erő és a gazdaság - ötvözésével folytatott hadviselés.)