Helyi idő szerint röviddel éjfél után bocsátották fel a kazahsztáni Bajkonurból azt a Szojuz űrhajót, amely a Nemzetközi Űrállomásra vitte a soron következő űrexpedíció tagjait: egy amerikai és két orosz asztronautát. Jelena Szerova orosz űrhajós húsz év után az első orosz nő, aki űrexpedícióban vesz részt, illetve ő a negyedik szovjet, pontosabban orosz űrhajósnő, és első a Nemzetközi Űrállomáson. A Szojuz felbocsátása után tíz perccel Föld körüli pályára állt, ezt követően azonban műszaki probléma merült fel: nem nyílt ki az űrhajó két napeleme közül az egyik, ezért kétségessé vált, hogy a terv szerint meghatározott hat órán belül képes lesz-e csatlakozni a Nemzetközi Űrállomáshoz. A dokkolás időpontja azért nem mindegy, mert ha nem az úgynevezett rövidített menetrend szerint, azaz hat órán belül zajlott volna le, hanem csak két nap múlva, az például nehezebbé tette volna az asztronauták számára szervezetük alkalmazkodását a súlytalansághoz, amely nagyjából öt óra elteltével fejti ki hatását.

Azonban hat órával a fellövés után mégis gond nélkül sikerült a csatlakozás. Az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz egyik illetékese azt nyilatkozta, a napelem beragadása nem okozott problémát a dokkolásnál, az űrhajósoknak nem kellett beavatkozniuk az automatikus üzemben zajló összekapcsolódási műveletbe.

Három órával a dokkolás után, az átjáró kinyitását követően Jelena Szerova érkezett meg először a nemzetközi űrállomásra. A kozmonauták 169 napot töltenek Föld körüli pályán, ez idő alatt számos feladatot és kísérletet hajtanak végre, és űrsétát is tesznek.