A jogszabály alkotmányosságát még 2011-ben kezdte vizsgálni a kassai székhelyű taláros testület, parlamenti képviselők egy csoportjának ugyanazon év szeptemberében kezdeményezett beadványa alapján.

A beadvány megfogalmazói szerint a jogszabály - amelynek alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután azok felvették egy másik ország állampolgárságát - nem egyeztethető össze a szlovák alaptörvénnyel, mert ötödik cikkelyének második bekezdése kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.

Ez az egyik legrégebben húzódó ügy, amelyben még nem hozott ítéletet az alkotmánybíróság. A testület többször is elhalasztotta a döntést, legutóbb január 30-án, amikor az ítélet kihirdetését meghatározatlan időre elnapolta. Az alkotmánybíróság később szeptember 17-re tűzött ki nyilvános ülést az ügyben, és ezen az ülésen - mint azt az MTI-nek Anna Pancúrová, a testület szóvivője megerősítette - az ítélethirdetésnek is sorra kellene kerülnie.

Az alkotmánybíróság idén január 22-én nyilvános ülésén tartott meghallgatást az ügyben, majd elnapolta a döntéshozatalt. Ez utóbbi fejlemény vegyes fogadtatásra talált az ügy legközelebbi érintettjei részéről.

A törvény megvizsgálását célzó beadvány egyik kezdeményezője, Gál Gábor, a Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti képviselője biztató jelnek minősítette azt a döntést, mivel - mint mondta - ha a bíróság számára egyértelmű lett volna, hogy elveti a beadványt, azt "könnyedén megfogalmazhatta volna".

A jogszabály miatt szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok ennél kevésbé voltak derűlátóak. Egyikük, Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke úgy vélekedett, hogy "örülni még nincs minek".

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke korábban azt mondta: vannak kétségei, de bízik a pozitív eredményben. Ha az alkotmánybírák komolyan veszik a küldetésüket, akkor alkotmányellenesnek mondják ki a törvényt, másrészt viszont, politikai nyomásgyakorlás hatására ennek ellenkezőjét is kimondhatják - vélekedett.

A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010 júniusában, Robert Fico miniszterelnök előző kormánya idején fogadták el, a magyar parlament könnyített honosításról hozott döntésére reagálva. A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A törvény alapján a legutóbbi adatok szerint több mint 830-an vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük több tucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően.

A vitatott törvény módosítására Robert Fico jelenlegi kabinetje már tavaly ígéretet tett. A szlovák belügyminisztérium szerint a módosítás tervezete már elkészült, a szaktárca legutóbb idén nyárra ígérte annak beterjesztését, ám erre még nem került sor.

Bár a tervezet részletei még nem kerültek nyilvánosságra, a szaktárca szerint a módosítás lényegi pontja az lesz, hogy a jövőben azok nem veszítik majd el szlovák állampolgárságukat egy másik ország állampolgárságának felvételét követően, akik állandó lakhellyel rendelkeznek abban az országban, amelynek állampolgárságát újként felvették. A jogszabály ilyen tartalmú módosítása érdemben nem változtatna a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok helyzetén.