"Súlyos helyzet alakult ki, a tények súlyosak. És ez bírákat, egy ügyvédet és egy volt köztársasági elnököt érint" - mondta szerdán a kormányfő a BFM hírtelevízióban. "Nekem kormányfőként viszont ügyelnem kell arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének és az ártatlanság vélelmének elveit tiszteletben tartsuk" - hangsúlyozta.

Az exelnököt egy nyomozás keretében lehallgatta a rendőrség, s annak alapján kiderült, hogy információs hálózatot tartott fenn az igazságügyi szervek körében, amely részletesen tájékoztatta az őt esetleg érintő ügyészségi eljárásokról.

Arra a kérdésre, hogy a vizsgálóbírók hajtóvadászatot indítottak-e az őket elnöksége idején többször is bíráló Sarkozy ellen, Valls azt mondta: "A vizsgálóbírók függetlenek. Nem a hatalom utasítja a vizsgálóbírókat a nyomozásra, független módon látják el feladatukat." A kormányfő szerint "ha minden ügyben, amely politikusokat érint, felmerül ez a kérdés, akkor a jogállam alapjait ássuk alá".

A volt államfő ellen szerda hajnalban, csaknem 15 órás kihallgatását követően korrupció, befolyással üzérkedés, valamint nyomozási titok megsértése miatt indult hivatalos eljárás. Sarkozyt egy februárban indított nyomozás keretében vették őrizetbe. A volt elnök egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Kedden az ügyvéd és a bíró ellen vádat emeltek.

A francia lapok szerdán arra keresték a választ, hogy a két éve visszavonult politikus ezek után vissza tud-e majd térni a politikai életbe. Emlékeztettek arra, hogy Sarkozy ellen nem először indult eljárás.

A baloldali Libération szerint ezért "ha még vissza akar térni a politikába, s a hatalmat is vissza akarja szerezni, Nicolas Sarkozynek vállalnia kell a franciák előtt azt, amire a nyomozás fényt derített". A lap úgy véli, bármi is lesz az ügy jogi kimenetele, a volt államfő a sajátos viselkedésért fizet most. "Természetesen a bíróknak az a dolguk, hogy megállapítsák a büntetőjogi felelősséget ebben a visszaélési ügyben, de az eljárásokon túl egy politikai gyakorlatra is rávilágítottak a sorozatos ügyek az elmúlt években. Olyan gyakorlatra, amely a manipulációkon, a szabályok megkerülésén és időnként a törvény semmibe vételén alapult" - hangsúlyozta a Libération.

A Le Figaro "a politikai reagálások hiányára" hívta fel a figyelmet. A konzervatív lap szerint a Sarkozy elleni jogi eljárások indítása "nem csak a kormánytöbbség vezetőinek titkos vágya volt, hanem főleg az UMP-é (Sarkozy pártjáé)". A volt elnök párton belüli "minden riválisának célja elkerülni, hogy a vita akörül a kérdés körül folyjon, Sarkozyval vagy ellene" van.

A lap szerkesztőségi írása ugyanakkor azt sugallta, hogy az igazságszolgáltatás részéről hajtóvadászat folyik az exelnök ellen. "Az az érzésünk, hogy nagyon különleges igazságügyi rendszert tartanak fenn Nicolas Sarkozynek. Ez több, mint benyomás (...) gyűlnek az olyan dossziék, amelyekben megemlítik a nevét, néha csak mellékesen. A médiában viszont azonnal kiteregetik a legkisebb jogi ügyet is. Az ártatlanság vélelmének semmibevételével. És főleg a nyomozási titok semmibevételével, amelynek megsértésével őt is vádolják. (...) Sarkozy tényleg ugyanolyan állampolgár az igazságszolgáltatás előtt, mint a többiek?" - írta a Le Figaro.