Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Cseh politikus: a Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállamban

A Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállam jogrendjében, és hiba, ha az ellenkező véleményekre Prága nem reagál - állítja Milan Stech, a cseh parlament felsőházának elnöke.

A cseh politikus erről szombaton, a Prágától északnyugatra fekvő Lidicében beszélt, azon az emlékünnepségen, amelyen megemlékeztek a település nácik általi felégetésének 72. évfordulójáról.

Milan Stech a bajor tartományi szociális miniszter, Emilie Müller kijelentésére reagált, aki a közelmúltban Csehországnak címezve azt mondta, hogy a Benes-dekrétumoknak nincs helyük egy európai jogállam jogrendjében.

A szenátus elnöke az emlékünnepségen bírálta a német politikus kijelentését. "Éppen ellenkezőleg, a Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállam jogrendjében, és hiba, hogy egy ilyen kijelentés felett csak úgy átsiklunk, nem reagálunk rá" - szögezte le a szociáldemokrata Milan Stech.

Lidicét azután pusztították el a nácik, hogy a londoni emigráns cseh kormány által küldött ejtőernyősök 1942. május 27-én Prágában merényletet követtek el Reinhard Heydrich, a nácik által életre hívott és megszállt Cseh-Morva Protektorátus helytartója ellen, aki sebeibe belehalt. Ezután rendelték el a németek június 10-én Lidice, majd két hét múlva Lezáky teljes megsemmisítését. A lakosokat agyonlőtték, illetve koncentrációs táborba hurcolták.

Edvard Benes csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, és vagyonukat elkobozták. Mintegy hárommillió németet később kitelepítettek az országból. A szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A csehszlovák hatóságok ezért a "magyar kérdést" más eszközökkel, lakosságcserével, illetve a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációjával próbálták "megoldani".

A dekrétumok továbbra is részét képezik a cseh és a szlovák jogrendnek, de Prága és Pozsony is egybehangzóan azt állítja, hogy minderre a háború után kialakult status quo megőrzése érdekében van szükség, és a jogszabályokat ma a gyakorlatban már nem alkalmazzák. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy számos hatósági döntés - elsősorban kárpótlási ügyekben - hivatkozik az állítólag már nem alkalmazott dekrétumokra.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×