Hagel azon vádjával kapcsolatban, hogy az orosz hadsereg nagyarányú bevetést és destabilizáló hadműveleteket hajtana végre az ukrán határ közelében, az orosz védelmi miniszter felszólította az Egyesült Államokat, hogy mérsékelje retorikáját a válsággal kapcsolatban. Visszautasította azt az állítást, hogy orosz szabotázscsoportok tartózkodnának Délkelet-Ukrajnában.

"Oroszország kénytelen volt átfogó hadmozdulatokat végrehajtani az ukrán határ közelében, mert fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen. Amikor azonban az ukrán hatóságok kijelentették, hogy nem vetnek be reguláris katonai egységeket a fegyvertelen lakosság ellen, az orosz csapatok visszatértek laktanyájukba" - tette hozzá Sojgu a közlemény szerint.

A NATO úgy becsüli, hogy Oroszország 40 ezer katonát vonultatott föl az ukrán határ közelében. Az orosz védelmi minisztérium közleményéből nem derül ki, hogy a csapatok visszatértek-e eredeti helyükre.

Sojgu viszont kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az Egyesült Államok és a NATO más tagországai példa nélküli módon növelték katonai aktivitásukat Oroszország határai közelében. Ezenkívül a nyugati média oroszellenes hisztériát folytat - tette hozzá.

A telefonbeszélgetés "őszinte" hangvételű volt. A miniszterek megállapodtak abban, hogy kapcsolatban maradnak egymással - fogalmazott a moszkvai közlemény, ami megfigyelők szerint azt sugallja, hogy a felek egyéb megállapodást nem tudtak kötni.

Az amerikai védelmi minisztérium azt emelte ki, hogy Sojgu ismét leszögezte: orosz csapatok nem fogják megszállni Ukrajnát.

Hagel figyelmeztette orosz kollégáját, hogy a helyzet továbbra is veszélyes, és felszólította Oroszországot, hogy "hagyjon fel destabilizáló befolyásával Ukrajnában". Ha Oroszország folytatja agresszióját, akkor még inkább el fogja szigetelni magát, és még nagyobb gazdasági és diplomáciai nyomással kell szembenéznie - írta John Kirby ellentengernagy, szóvivő közleményében.

Hagel az ukrán fegyveres erők műveleteire utalva kijelentette, hogy a kijevi kormánynak "joga van az ország határain belül fenntartani a törvényességet és a rendet". Felszólította Moszkvát, hogy segítsen az ukrán válság felelősségteljes megoldásában. Megjegyezte, hogy az április 17-i genfi megállapodás megvalósítása előrelépést jelentene. Arra kérte Sojgut, hogy segítsen elérni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Kelet-Ukrajnában fogva tartott hét megfigyelőjének szabadon engedését.

Oroszbarát szakadárok péntek óta tartják fogva a hét megfigyelőt a szlovjanszki polgármesteri hivatalban, és hadifogolynak tekintik őket. Olyan társaikra akarják kicserélni a megfigyelőket, akik az ukrán hatságok őrizetében vannak.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok újabb szankciókat vetett ki hétfőn a Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetében tevékenykedő személyekre és vállalatokra az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Az uniós tagállamok képviselői arról állapodtak meg, hogy Ukrajna szuverenitásának megsértése vagy veszélyeztetése miatt további 15 orosz tisztviselőt sújtanak vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal. Washington ugyancsak kényszerintézkedéseket vezetett be hét orosz tisztségviselővel és 17 orosz vállalattal szemben.

Stephen Harper kanadai miniszterelnök hétfő este bejelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt Kanada is szankciókat vetett ki két kis orosz pénzintézetre - az ExpoBankra és a RoszEnergoBankra -,valamint kilenc orosz magánszemélyre. A kilenc orosz magánszemély közül ötöt az Egyesült Államok is megbüntetett, a többiek pedig Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt elnöke, Alekszandr Babakov, az orosz törvényhozás hadiipari fejlesztési bizottságának elnöke, és Arkagyij, illetve Borisz Rotenberg üzletemberek.