Az ünnepségeknek külön érzelmi súlyt adott, hogy ez volt az első Szabadság Napja Nelson Mandela eltávozása óta: az apartheid elleni harc ikonja tavaly decemberben, 95 éves korában hunyt el. A világ minden tájáról érkeztek az üdvözletek, gratulációk az 1994. április 27-i választások évfordulójára, kezdve az angol királynőtől John Kerry amerikai külügyminiszterig.

Mandela nevét sokszor idézte ünnepi beszédében a jelenlegi elnök, Jacob Zuma, akit a szép őszi időben mintegy ötezer ember hallgatott a pretoriai Union Buildings, a kormány székhelye előtti központi rendezvényen. Felidézte a "vért, verítéket és könnyeket", amelyek "az értékes szavazati jogért" hullottak, és felszólította honfitársait, hogy a közelgő, május 7-én esedékes voksoláson ugyanúgy "milliószámra" járuljanak az urnákhoz, mint húsz éve.

"Szavazzunk, hogy megszilárdítsuk a demokráciát és ifjú nemzetünk összes sikerét" - buzdította az embereket Zuma, aki második mandátumára készül az ország élén. Az elnök újraválasztási reményei nem alaptalanok, mivel pártjának, az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak jók az esélyei a megmérettetésen - azokat megfigyelők szerint inkább csak az alacsony részvétel veszélyeztetheti.

A Sunday Independent című vasárnapi lapban mindenesetre olyan karikatúra jelent meg, amelyen egy szavazó nő 1994-ben boldogan ikszel Mandela képéhez az ANC betűi mellett, míg ugyanő 2014-ben bosszúsan húzza be az ikszet Zuma fotója fölé.

Az államfő amúgy beszédében szokatlanul pártatlan volt, nemcsak az ANC-nek mondott köszönetet, hanem az apartheidellenes küzdelem minden résztvevőjének: a cenzúrának fittyet hányó haladó újságíróknak, szomszédos afrikai országoknak, sportolóknak, művészeknek és másoknak.