A közeljövőben öt kisebb hajót vezényelnek a Balti-tengerre: az egység négy aknaszedő és egy kiszolgáló hajóból fog állni.

A norvég, holland, belga és észt hajókból álló kötelék egyike a katonai szövetség négy gyorsreagálású haditengerészeti egységének.

A szervezet januárban felfüggesztette az aknaszedő csoport működését, Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka azonban az előző héten újra hadrendbe állította az egységet.

"Ebben a feszült időszakban úgy gondoltuk helyénvalónak, ha egy átfogó művelet keretében a Balti-tengerre vezényeljük az egységet" - mondta Breedlove.

A hajók, amelyek jelenleg a németországi Kiel kikötőjében horgonyoznak, a balti államok több kikötőjében is látogatást tesznek, majd részt vesznek egy hadgyakorlaton májusban, amelynek során világháborús aknákat és torpedókat fognak keresni.

A NATO korábban kizárta a szövetség katonai beavatkozását Ukrajnában, szerdán azonban közölte, hogy a levegőben, a vízen és a szárazföldön is növelni fogja a jelenlétét a közép- és kelet-európai tagországokban. A szervezet már márciusban fokozta légi járőrözési tevékenységét a térségben.

Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára szerdán bejelentette, hogy a balti államok légterében járőröző NATO-gépek több küldetést teljesítenek majd, NATO-erők jelennek meg a Balti-tengeren, a Földközi-tenger keleti részén és szükség szerint máshol is.

Moszkva szerint a szövetséges erők kelet-európai telepítése megsérti a NATO és Oroszország közötti, 1997-ben kötött alapszerződést, amely megtiltja, hogy a felek állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekbe.