Délelőtt több száz Izraelben élő magyar túlélő meglátogatta a jeruzsálemi Jad Vasem intézetet, ahol csoportokban megtekintettek több emlékhelyet. A Raoul Wallenberg tiszteletére ültetett fánál Eliezer és Jichák Greenwald az MTI-nek elmesélte, hogy maguk is a svéd embermentőnek köszönhetik életüket.

Édesapjuk munkaszolgálatban volt, édesanyjukat pedig elvitték egy halálmenettel, és a két kisgyerek magára maradt Aradi utcai lakásukban. Wallenberg tudomására jutott helyzetük, értük küldött és elhelyezte őket egy védett gyerekházban, ahol mindketten túlélték a második világháborút.

A Jad Vasemben elsőként felépített Emlékezés Sátrában, az örök láng mellett imát mondtak az áldozatok emlékére, majd a hetven évvel ezelőtti történésekről beszélt Nagy Andor, Magyarország tel-avivi nagykövete, Meir Gál, az izraeli magyarokat tömörítő szervezet vezetője, Miron Eszter, a jeruzsálemi magyarok vezetője és Roni Lusztig, a magyarajkú zsidóság cfáti múzeumának igazgatója.

Nagy Andor beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány a nemzeti tanterv részévé tette a holokauszt oktatását. Közölte: a jövő érdekében szükséges a történetekkel való fájdalmas szembenézés.

Miron Eszter szülőfaluja, Jánosháza példáján mutatta be a hetven évvel ezelőtti borzalmakat: a mintegy hatszáz helyi zsidóból 516-an vesztették életüket a vészkorszakban.

A magyar származású Naama Sík történész az Auschwitz albumban lefényképezett egyik magyar nő, az 1961-es Eichman-perben is tanúskodó Goldstein Eszter történetével érzékeltette a magyar holokauszt szörnyűségeit.

Délután és este a tel-avivi egyetemen folytatódott a megemlékezés. A tel-avivi tudományos konferencia témája a német megszállás mellett a cionista ellenállási mozgalom háború alatti tevékenysége volt.

A konferenciát Nagy Andor köszöntötte, Dáviv Gur, egykori ellenálló és Avner Salev, a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztintézet igazgatója nyitotta meg.

Az első szekcióülésen Avihu Ronen a magyar cionista földalatti mozgalom sajátosságairól szólt, amelyet egész Európa legnagyobb háborús embermentési akciójaként mutatott be.

Robert Rozett, a Jad Vasem könyvtárának igazgatója a munkaszolgálatosokról beszélt, akiknek nyolcvan százaléka nem tért vissza fegyvertelen büntető katonai szolgálatából.

Eli Necer személyes példáján mutatta be a hamis papírokkal való bujkálás történetét.

A konferencia második részében Rafi Vágó a holokauszt hetvenedik évfordulója kapcsán felszínre került magyarországi vitákat ismertette, és sajnálatát fejezte ki a kormány és a Mazsihisz közötti viszály és a holokauszt magyar emlékezetének átpolitizáltsága miatt. A szónok aggodalmát fejezte ki a Horthy rendszer egyes képviselőinek "tisztára mosdatása" miatt.