A képviselő elmondta, hogy "a szerződést még az előre hozott választások időpontja, május 25. előtt aláírják".

Azt mondta, a szerződést ukrán részről az ideiglenes elnök, Olekszandr Turcsinov fogja ellátni kézjegyével.

Turcsinov az ország EU-közeledését szorgalmazó Haza (Batykivscsina) párt egyik vezetője.

A politikus vasárnap azt mondta, hogy Brüsszel és Kijev között fel kell újítani a tárgyalásokat a társulási és szabadkereskedelmi megállapodásról.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az Unian ukrán hírportál jelentése szerint azonban azt mondta egy interjúban, hogy az uniós társulási szerződés aláírására csak az ukrajnai elnökválasztás után kerülhet sor, "ahogy Ukrajnának demokratikus kormánya és demokratikus úton megerősített vezetői lesznek".

A fegyveres zavargásokhoz, és végül Viktor Janukovics elnök bukásához vezető több hónapos tiltakozásokat az váltotta ki Kijevben, hogy Janukovics 2013 november végén - az utolsó pillanatban - felfüggesztette az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásának előkészítését.

A Krím a főszereplők közé került a válságban

Az ukrajnai válság főszereplői közé került az utóbbi órákban a Krími Autonóm Köztársaság, ahol többségében orosz ajkú lakosság él, és történelmileg is inkább kapcsolódik Oroszországhoz, mintsem Ukrajnához.

A Fekete-tengerbe nyúló, 26 ezer négyzetkilométer területű, közel kétmillió lakosú félsziget stratégiai fontossága abban áll, hogy ott, Szevasztopolban van az orosz fekete-tengeri flotta fő támaszpontja. Történetére számos külső invázió nyomta rá bélyegét; legutóbb a német hadsereg foglalta el, és tartotta hatalmában a második világháború nagy része alatt.

A Szovjetunión belül az autonóm köztársaság státusát élvezte, de mivel a háború alatt a tatár vezetés együttműködött a náci megszállókkal, Sztálin büntetésből megvonta a területtől ezt a státust, majd 1954-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták Krími terület néven.

A Szovjetunió 1991-es felbomlásakor, Ukrajna függetlenségének kikiáltásakor kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a félsziget hovatartozása miatt. Kijevnek sikerült megtartania fennhatóságát, noha az orosz parlament 1992-ben annulálta az 1954-es területi változást. A Krím 1991-ben ismét autonóm köztársaság lett. Első elnökét, Jurij Meskovot 1994-ben választották meg, és ő nyíltan kiállt az Oroszországgal való újraegyesítés mellett.

Ugyanebben az évben a krími parlament helyreállította a köztársaság alkotmányát, amelyet 1992-ben hagytak jóvá, de amelyet a kijevi kormányzat akkor megsemmisített. A szakadár törekvéseket végül Leonyid Kucsma ukrán elnök elfojtotta, az alkotmányt ismét megsemmisítették, mondván, hogy ellentétes az ukrán alkotmánnyal. 1995-ben megszüntették a krími államelnöki posztot is; a tisztséget azóta a mindenkori ukrán elnök - jelenleg Olekszandr Turcsinov - tölti be.

Az 1996-os újabb alkotmány ad némi mozgásteret a helyi politikai erőknek, de a törvényhozás nem helyezkedhet szembe az ukrán kormányzattal. A lakosság közel 60 százalékát kitevő oroszok szeparatista törekvései továbbra is élénkek, és szerdán a fővárosban, Szimferopolban összetűzéshez is vezettek.