Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
330.91
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Váratlanul Tunéziába érkezett az amerikai külügyminiszter

John Kerry amerikai külügyminiszter kedden váratlanul Tunéziába látogatott, hogy támogassa a demokrácia fejlődését ott, ahol az arab tavasz 2011-ben kezdetét vette.

Az észak-afrikai országban 2012. szeptember 14-e óta, amikor tüntetők megrohanták az amerikai nagykövetség épületét Tuniszban, nem járt az amerikai külügyi tárca egyik vezetője sem. Három nappal az említett eset előtt a szomszédos Líbiában az amerikai külügyi képviselet bengázi székhelye ellen szélsőségesek támadást intéztek, s abban a nagykövet és három munkatársa vesztette életét.

Az amerikai külügyminiszter Mehdi Dzsomaa miniszterelnökkel és Monszef Marzúki államfővel tervezett találkozója alatt külügyi források szerint méltatni fogja Tunézia február elején elfogadott alaptörvényét, amelyet egy iszlamistákból, baloldaliakból és liberálisokból álló alkotmányozó testület készített. Bár az átmeneti kormány januári megalakulásához vezető folyamatot nagyarányú munkanélküliség, tömeges tüntetések és terrortámadások nehezítették, Tunéziát a nemzetközi közösség sikertörténetnek tartja, szemben két szomszédjával, Líbiával és Egyiptommal.

Az alkotmány Tunéziát demokratikus, polgári államként határozza meg, s a törvénykezést nem köti a saríához, az iszlám vallásjoghoz. A törvénygyűjtemény kiemeli a polgári jogok védelmét, védi a nők és férfiak közötti egyenlőséget.

Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő szerint Kerry a tunéziai kormány képviselőit biztosítani fogja támogatásáról, ugyanakkor felszólítja őket, hogy tegyenek többet az amerikai nagykövetség elleni támadás felelőseinek elfogásáért.

Az arab tavaszban érintett országok közül a nemzetközi közösség Tunéziát méltatja leginkább a politikai reformfolyamatban elért vívmányaiért. Mindamellett az országban rendszeresek az összecsapások a biztonsági erők és szélsőséges fegyveres csoportok között.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Az orosz bankok elkezdhetnek legálisan kriptózni, a nemzetközi fizetéseknél lesz ennek nagy haszna

Az orosz bankok elkezdhetnek legálisan kriptózni, a nemzetközi fizetéseknél lesz ennek nagy haszna

A nemrégiben elfogadott új kriptovaluta-törvény nyomán a jövő év során komoly piaci részesedést szerezhetnek a külkereskedelmi ügyletekben a belföldön kibocsátott, rubelalapú stablecoinok – nyilatkozta a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank egyik felső vezetője a Reuters hírügynökségnek. A nyugati szankciók miatt a hagyományos devizák használatából kiszoruló orosz vállalatok egyre inkább a digitális fizetőeszközök felé fordulnak nemzetközi tranzakcióik lebonyolításához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×