Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Janukovics aláírta az amnesztiatörvényt

Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken aláírta a kormánypárti képviselők által megszavazott amnesztiatörvényt, amelyet azonban ellenzéki oldalon elutasítanak.

Az elnöki hivatal honlapján megjelent közlemény szerint az államfő azt a parlamenti határozatot is aláírta, amely semmisnek nyilvánítja a január 16-án elfogadott, a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot jelentősen korlátozó törvények többségét.

Az amnesztiatörvény elfogadott változata szerint a békés tiltakozások résztvevői csak akkor nyerik vissza szabadságukat, illetve mentesülnek a felelősségre vonás alól, ha a tüntetők előbb szabaddá teszik az elfoglalt közigazgatási épületeket, biztosítják az ott dolgozók munkájának zavartalan folytatását, és elbontják barikádjaikat.

Ellenzéki vezetők ezt még a törvény megszavazásának napján, szerdán elfogadhatatlannak nevezték, és a tüntetések folytatására szólították fel híveiket. A jogszabályt túsztörvénynek titulálták, elutasítva, hogy "embereket épületekre cseréljenek ki".

Az amnesztiatörvény előírja minden olyan közterület szabaddá tételét a közlekedés számára, amelyen nem folynak békés tömegmegmozdulások. Külön kiemeli a közlekedés helyreállítását, azaz a barikádok elbontását az utóbbi idők összecsapásainak helyszínévé vált kijevi Hrusevszkij utcán. A Majdan (Függetlenség tere) tüntetőinek "ellenállási" parancsokságán csütörtökön leszögezték, hogy ezt nem fogják teljesíteni.

A jogszabály a kihirdetést követő napon lép hatályba. Az amnesztia viszont csak azután, ha a főügyészség a honlapján közzétette, hogy a tüntetők teljesítették a szabott feltételeket. Ha ez nem történik meg a kihirdetést követő 15 napon belül, nem lesz amnesztia.

A Janukovics által szintén aláírt keddi parlamenti határozatban a január 16-án elfogadott tizenegy jogszabály közül azt a kilencet helyezték hatályon kívül, amelyeket a képviselők gyorsított menetben - az ellenzék szerint házszabályellenesen -, kézfelemeléssel szavaztak meg.

A gyülekezéseket drákói szigorral korlátozó törvények tartalma és elfogadásuk módja közfelháborodást váltott ki a ukrán társadalomban, s január 19-én az addig békés ellenzéki tiltakozások összecsapásokba fordultak át. Utcai harcok kezdődtek a tüntetők és a rohamrendőrök között a Majdantól (Függetlenség terétől) nem messze, a kormánynegyedben lévő Hrusevszkij utcában. Az összecsapásoknak több száz sérültje és különböző források szerint 5-7 halálos áldozata volt. Legalább két tüntető halálát lőtt sebek okozták, a belügyminisztérium azonban tagadja, hogy a rendőrök lőfegyvert használtak volna.

A kormánynegyedben jelenleg nyugodt a helyzet, a hét eleje óta "fegyverszünet" van a tüntetők és a rendvédelmi erők között.

A kedden érvénytelenített törvények közül a parlament azóta négyet, gépi szavazással újra elfogadott, s az ellenzék ezek ellen nem emelt kifogást. Pénteken Janukovics ezt a négy törvényt is aláírta.

Címlapról ajánljuk

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×