Infostart.hu
eur:
367.19
usd:
323.96
bux:
147128.86
2026. szeptember 29. kedd Mihály

Janukovics aláírta az amnesztiatörvényt

Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken aláírta a kormánypárti képviselők által megszavazott amnesztiatörvényt, amelyet azonban ellenzéki oldalon elutasítanak.

Az elnöki hivatal honlapján megjelent közlemény szerint az államfő azt a parlamenti határozatot is aláírta, amely semmisnek nyilvánítja a január 16-án elfogadott, a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot jelentősen korlátozó törvények többségét.

Az amnesztiatörvény elfogadott változata szerint a békés tiltakozások résztvevői csak akkor nyerik vissza szabadságukat, illetve mentesülnek a felelősségre vonás alól, ha a tüntetők előbb szabaddá teszik az elfoglalt közigazgatási épületeket, biztosítják az ott dolgozók munkájának zavartalan folytatását, és elbontják barikádjaikat.

Ellenzéki vezetők ezt még a törvény megszavazásának napján, szerdán elfogadhatatlannak nevezték, és a tüntetések folytatására szólították fel híveiket. A jogszabályt túsztörvénynek titulálták, elutasítva, hogy "embereket épületekre cseréljenek ki".

Az amnesztiatörvény előírja minden olyan közterület szabaddá tételét a közlekedés számára, amelyen nem folynak békés tömegmegmozdulások. Külön kiemeli a közlekedés helyreállítását, azaz a barikádok elbontását az utóbbi idők összecsapásainak helyszínévé vált kijevi Hrusevszkij utcán. A Majdan (Függetlenség tere) tüntetőinek "ellenállási" parancsokságán csütörtökön leszögezték, hogy ezt nem fogják teljesíteni.

A jogszabály a kihirdetést követő napon lép hatályba. Az amnesztia viszont csak azután, ha a főügyészség a honlapján közzétette, hogy a tüntetők teljesítették a szabott feltételeket. Ha ez nem történik meg a kihirdetést követő 15 napon belül, nem lesz amnesztia.

A Janukovics által szintén aláírt keddi parlamenti határozatban a január 16-án elfogadott tizenegy jogszabály közül azt a kilencet helyezték hatályon kívül, amelyeket a képviselők gyorsított menetben - az ellenzék szerint házszabályellenesen -, kézfelemeléssel szavaztak meg.

A gyülekezéseket drákói szigorral korlátozó törvények tartalma és elfogadásuk módja közfelháborodást váltott ki a ukrán társadalomban, s január 19-én az addig békés ellenzéki tiltakozások összecsapásokba fordultak át. Utcai harcok kezdődtek a tüntetők és a rohamrendőrök között a Majdantól (Függetlenség terétől) nem messze, a kormánynegyedben lévő Hrusevszkij utcában. Az összecsapásoknak több száz sérültje és különböző források szerint 5-7 halálos áldozata volt. Legalább két tüntető halálát lőtt sebek okozták, a belügyminisztérium azonban tagadja, hogy a rendőrök lőfegyvert használtak volna.

A kormánynegyedben jelenleg nyugodt a helyzet, a hét eleje óta "fegyverszünet" van a tüntetők és a rendvédelmi erők között.

A kedden érvénytelenített törvények közül a parlament azóta négyet, gépi szavazással újra elfogadott, s az ellenzék ezek ellen nem emelt kifogást. Pénteken Janukovics ezt a négy törvényt is aláírta.

Címlapról ajánljuk
Budapest vízellátása a rekordhőségben is kitartott, de rengeteg tanulsága van a nyárnak

Budapest vízellátása a rekordhőségben is kitartott, de rengeteg tanulsága van a nyárnak

Budapest vízellátása jól állta a sarat az idei hőhullámokkal teli nyáron, de arra kell felkészülnünk, hogy mostantól ez a hőség- és aszályszint lesz a „normális”: át kell gondolni saját vízhasználati szokásainkat, és nem lehet tovább halogatni a csőhálózat felújításának felgyorsítását – hangott el az Életzöld, így készül fel Budapest a klímaváltozásra című konferencián. Összefoglaltuk Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Karácsony Gergely főpolgármester és Bardóczi Sándor főtájépítész előadását.

Tiltakozik az ügyészeket fenyegető politikusi nyilatkozatok miatt a Legfőbb Ügyészség

Korlátozott az ügyészség eszköztára, de a közleményben keményen fogalmaznak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Veszélyben lehet Putyin pozíciója, Moszkva felkészülhet a harmadik világháborúra – Háborús híreink kedden

Veszélyben lehet Putyin pozíciója, Moszkva felkészülhet a harmadik világháborúra – Háborús híreink kedden

Észak-Korea jelenleg 8 ezer katonát állomásoztat Oroszország területén és még 10 ezer fegyverest fognak küldeni a szövetséges állam megsegítésére – erről beszélt ma este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Oroszországnak fel kell készülnie a harmadik világháborúra, csak így kerülhető el, hogy a konfliktus valóban bekövetkezzen – fejtegeti Alekszej Csadajev orosz politikai elemző a Moszkovszkij Komszomolec vezető anyagában. Csadajev arról is beszél, hogy szerinte az európai országok sincsenek felkészülve egy Oroszországgal való háborúra, de ettől függetlenül nem hisznek Moszkvának, amikor az orosz vezetők arról beszélnek, hogy nem akarnak megtámadni EU-s országokat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×