A kutatóknak a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a cigaretta adójának jelentős emelése arra ösztönözné az embereket, hogy teljesen hagyjanak fel a dohányzással, és nem arra, hogy olcsóbb márkára váltsanak. Azt is segítene megakadályozni, hogy a fiatalok rászokjanak a cigarettára. A CRUK tudósai 63, a világ több különböző országában készített tanulmány elemzésével jutottak ezekre a következtetésekre.

A sokszor végzetes kimenetelű tüdőrák mellett a dohányzás a leggyakoribb oka olyan krónikus betegségek okozta halálozásoknak, mint a szív rendellenességei, a szélütés vagy a magas vérnyomás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a dohányzás évente mintegy 6 millió ember halálához vezet, és ha semmit nem tesznek a cigarettázók arányának csökkentéséért, akkor ez a szám évente 8 millió is lehet 2030-ra.

Richard Peto, a kutatás vezetője, a CRUK járványügyi szakértője szerint az erőteljes adóemelés különösen a szegényebb és közepes jövedelmű országokban lenne hatásos, ahol az olcsóbb cigaretták viszonylag megfizethetőek.

A világ 1,3 milliárd dohányosának többsége szegényebb országokban él, ahol a kormányok még nem hoztak törvényeket a füstmentességről. Peto elmondta: az adóemelés a gazdagabb államokban is éreztetné hatását, ezt Franciaország példája bizonyítja, ahol a jóval infláció feletti adóemelés felére csökkentette a cigarettafogyasztást 1990 és 2005 között.

"Két dolog biztos az életben: a halál és az adó. Magasabb dohányadót és kevesebb dohányzás okozta halálozást szeretnénk" - írta közleményében.

A dohányosok legalább tíz évvel rövidebb ideig élnek a nemdohányzókhoz képest, ám ha negyvenéves koruk előtt leszoknak, több mint kilencven százalékkal csökkentik az egészségi kockázataikat azokhoz képest, akik folyatják a füstölést. Ha harmincéves koruk előtt döntenek így, több mint 97 százalékkal csökkentik a dohányzás okozta betegségek esélyét.

A CRUK elemzése kimutatta, hogy ha a cigaretta árát adóemeléssel megkétszereznék a következő évtizedben, akkor 2025-re körülbelül egyharmadával esne vissza a fogyasztás világszerte. Eközben a kormányok dohányadóból származó bevételei egyharmadával, körülbelül 300 milliárdról 400 milliárd dollárra (65 ezer milliárdról 87 ezer milliárd forintra) nőnének. A kutatók azt javasolták, az extra bevétellel az egészségügyi költségvetést növeljék.

Peto hozzátette, a dohányipar évente 50 milliárd dolláros (11 ezer milliárd forint) haszonra tesz szer, mely "a dohányzás okozta halálozásonként körülbelül 10 ezer dollárnak" (2,2 millió forint) felel meg.